Page 85 [85]
84 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
lóság, hogy mindkettő a szervezeten belül fejti ki hatását." A vezetés azonban a
szervezet működtetésének szükségszerű velejárója. Az igazgatási tevékenységre
vonatkozó megállapítás a szervezetvezetésre általában is igaz: a főtevékenység
mellett szükség van a szervező, koordináló tevékenységre. Ez is egyfajta igazgatás,
amelyet a vezetés végez, és amellyel elsődleges funkcióként az igazgatási szervezetre
gyakorol hatást, amely áttételesen az egész szervezetre kihat."
A felsőoktatási intézmények vezetésére vonatkozó fogalommeghatározás
során azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy az egyetemek és főiskolák
esetében sem a vallalatmenedzsmentre, sem a hivataligazgatásra érvényes definí¬
ciók egy az egyben nem használhatók. A vezetéstudomány irodalma szerint is e
körben meghatározó az interdiszciplináris jelleg, a többi tudományág is hat rá, és
szorosan illeszkedik a szaktudományok folyamatosan alakuló megállapításaihoz
és a változó fogalomkészlethez, amely révén mindig az adott területhez kapcso¬
lódó szakszókészlet és fogalomhasználat válik jellemzővé." Ezért visszautalva
a felsőoktatási intézmény fogalmának tisztázása alkalmával bemutatott sajátos
vonásokra, hangsúlyozni kell, hogy ezen intézménytípusban az önkormányzatiság,
az autonómia és nem utolsósorban a szerepkultúrás jelleg okán a vezetés számos
jellemvonása sajátosan érvényesül." Bár az intézmények vezetésére nincs más
közkeletű fogalom," de egyre gyakrabban találkozhatunk a szakirodalomban az
egyetem kormányzása kifejezéssel, vagy a felsőoktatási intézmények menedzsment¬
1.7
jére utalással." Ezzel a problémával szembesül a németországi Bernd Kleimann
is, aki szerint a vezetéssel összefüggő fogalmak kialakulása részben etimológiai,
részben (szervezetjtörténeti gyökerekből fakad, és végső soron a , Führung, Leitung,
Management" hármasához vezet el. E fogalmak értelmezése ráadásul a közremű¬
ködők és az azokat használók szándékától is függ, és lényegét tekintve azonos
azzal, hogy a ,management" kifejezés ugyan modern és korszerű, de egyértelműen
70 Fazekas Marianna: 2015b, i.m. 127., Kalas Tibor: 2012b, i.m. 21.
7! Kalas Tibor: 2012b, im. 21., Bosanszky Lajos: i.m. 508.
7? Horvath Imre: 2006, i.m. 20-21.
B Halász Gábor: Felsőoktatási vezetés, egyetemi kormányzás, felsőoktatási menedzsment:
fogalmi-törteneti ättekintes. Tanulmäny az Educatio Kht megrendelésére , A felsőoktatási
szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" c. TÁMOP program (4.1.3) az , Adattár alapú
vezetői információs rendszer (AVIR)?" c. alprogram keretében (2009. szeptember) (http://
halaszg.of.hu/download/AVIR.pdf 2016.06.09.). 2.
5 A vezetés fogalmát, annak az unió hivatalos nyelvei szerinti változatosságát és a fogalom
képlékeny mivoltát bemutatja: Huber, Josef: What does it really mean? — The language of
governance, in: Kohler, Jürgen — Huber, Josef (szerk.): Higber education governance between
democratic culture, academic aspirations and market force, Strasbourg, Council of Europe
Publishing, 2006, 153-161.
"5 Barakonyi Károly: 2004, i.m. 584—599., Halász Gábor: i.m., Drótos György — Kováts
Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment, Budapest, Aula Kiadó, 2009.