Page 74 [74]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 73
által alapított intézmények (jelen esetben a kérdés felvetése inkább elméleti jel¬
legű, mivel ilyen egyetemek, főiskolák jelenleg nem működnek). Ahogy arra G.
Karácsony Gergely rámutat, , [fJogalmi zavart okoz azonban a jogalkotó ebben az
esetben azáltal, hogy ezt követően a törvény további szövegében folyamatosan
az állami felsőoktatási intézmény kifejezést használja. Logikai értelmezéssel
eljuthatnánk arra a következtetésre, hogy az állam által alapított felsőoktatási
intézményeket állami felsőoktatási intézményeknek tekintjük, azonban ebben
az esetben egyik fogalmi kategóriába sem sorolhatjuk be az országos nemzetiségi
önkormányzat által alapított felsőoktatási intézményeket, mivel azokat nem az
állam alapítja, illetve azokat a jogalkotó explicit módon kizárta az egyházi és a
magán felsőoktatási intézmények köréből is. "" További értelmezési nehézséget
okoz, hogy ezek után a fenntartói jogokat az állam vagy az országos nemzetiségi
önkormányzat gyakorolja-e. G. Karácsony szerint a helyes értelmezés, ha azokat
az intézményeket tekintjük államinak, amelyek fenntartója is az állam, függetlenül
attól, hogy az Nftv. az intézményeket felsoroló 1. melléklete két kört különít el:
állami és nem állami felsőoktatási intézményeket."
A közjogtudomány a felsőoktatási intézmény mint szervezeti forma valamennyi
jellemzőjét alapul véve megkísérelte a közjogi szervezetrendszerben való elhelye¬
zésüket. Amint azt az alábbiakban láthatjuk, egységes definíció nem alakult ki,
a különböző szerzők az egyes típusjegyek eltérő hangsúlyozásával részben eltérő
meghatározást adtak. Miután ezeket a fogalomkonstrukciókat ismertetem, magam
is javaslatot teszek egy lehetséges definícióra.
A szakirodalomban ismert egyik nézet szerint a felsőoktatási intézmények
olyan sajátos jogállású szervezetek, amelyek a köztestület és a közintézet egyes
jegyeit egyaránt magukon viselik, azok között egyfajta átmenetet képeznek,
hiszen egyszerre kutatási és oktatási tevékenységet és ennek keretében az Alap¬
törvény XI. cikke szerinti művelődéshez való jogot is biztosító tevékenységet
végeznek." A felsőoktatási intézmények a közigazgatás-tudományban általános¬
ságban elfogadott nézet szerint a közigazgatási szervezetrendszer" részeként — az
előbbiekben írtakra is tekintettel köztestületi jegyeket is magukon viselő — közjogi
15 G. Karácsony Gergely: A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a
kancellári rendszer által hozott változásokra. Kodifikáció és Közigazgatás, 2014/2, 35—36.
5 G. Karácsony Gergely: uo. Megjegyzendő, hogy az Nftv. 1. melléklete a nem állami
intézményeken belül sem különíti el a magán és egyházi fenntartású intézményeket,
azok e mivolta a fenntartó személyéből következik, amely analógia azonban az országos
nemzetiségi önkormányzat esetében a fent részletezettek miatt nem vezet eredményre.
20 Árva Zsuzsanna: Kommentár Magyarország Alaptörvényébez, Budapest, Wolters Kluwer,
2013, 151.
3 A fogalomra lásd: Józsa Zoltán: Közigazgatás, mint szervezet. (www.u-szeged.hu/jozsa¬
zoltan-kozigazgatas 2016.06.08.) 2.