Oldal 63 [63]
62 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
a hallgatók irányából, a tagállamok polgárainak szabad mozgásával, a közöttük
fennálló diszkrimináció tilalmával — végső soron az Európai Felsőoktatási Térség
zavartalan működésével — függnek össze, azt biztosítják. Az utóbbi időkben azon¬
ban az Európai Bíróságnak az oktatási területen végbemenő integráció kapcsán
tanúsított aktivitását vehetjük észre, amelyet annak támogatói és ellenzői egyaránt
úgy értékelnek, mint a tagállamok oktatás területén eddig gyakorolt önállóságának
erózióját, ami leginkább azzal magyarázható, hogy a bíróság a lehető legnagyobb
mértékben támogatja az állampolgárokat érintő uniós alapjogok érvényesülését,
mintegy e jogok individuális védelmét." Azt is mondhatnánk, hogy az Európai
Bíróság gyakorlata alapvetően a tagállamok szabályozása számára ad útmutatást,
azonban közvetve az intézmények működésére is kihat, hiszen az ő hatáskörükbe
tartozó belső szabályozás (pl. mesterképzés, doktori képzés felvételi követelmé¬
nyei) meghatározása során az előzőekben ismertetett ítéletekben megfogalmazott
elveket is szem előtt kell tartani, ami végső soron intézményvezetői felelősség,"
Összességében is elmondhatjuk, az uniós direktívák, szakpolitikák és stratégiák,
azok hazai implementációi és végső soron jogszabályi formában öntésük olyan
viszonyrendszert teremt, amelyben kell megvalósítani a felsőoktatási intézmények
vezetését, így ezek is fokmérőként jelennek, jelenhetnek meg a vezetői felelősség
különböző megnyilvánulásai során.
II.4. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETRŐL RÖVIDEN
Ahogy arra már utaltam, noha az Alaptörvény szabályozást megalapozó jellege
ezt lehetővé teszi, az egyetemvezetői felelősséget átfogóan rendező normákat a
felsőoktatást szabályozó törvényben sem találjuk meg. Kétségtelen, hogy az Nftv.
tartalmaz felelősségi rendelkezéseket, ezek azonban alapvetően a felelősség tárgyát
határozzák meg, és két kivételtől eltekintve"? az egyszemélyi vezetők közül is csak
Ugyanitt további, a jelen támánkhoz távolabbról kapcsolódó további jogesetek elemzése
olvasható. Kapcsolódó jogesetek ismertetésére lásd még: Garben, Sacha: i.m. 99—136.,
Davies, Gareth: i.m. 229-239. Egyébként a tandíj diszkriminatív mivolta vizsgálatakor csak
a rendszerint hallgatói mobilitás keretében tanulmányokat folytatni kívánók eseteiben merült
fel, emellett önmagában a tandíj mértékének eltérő mivolta nem veti fel a diszkriminációt,
ehhez szélesebb spektrumon kell vizsgálódni. (Davies, Gareth: i.m. 238.)
16 Garben, Sacha: i.m. 136—137., 226—229.
17 Winkler, Roland: Der Hochschulzugang in Österreich. Zur Rechtslage nach der UG¬
Novelle 2005 und dem gemeinschaftsrechtlichen Diskriminierungsverbot, Österreicbiscbe
Juristen-Zeitung, 60. évfolyam, 2005/22, 859-866.
98 Az Nftv. 14. § (1) bekezdése az egy szak képzéséért felelős oktatási szervezeti egységre utal
azzal, hogy annak megnevezését a képzési programnak kell tartalmaznia. E körben a másik
a kivétel az Nftv. kancellári jogintézmény bevezetésével összefüggő átmeneti szabálya, amely