Oldal 63 [63]
OCR
62 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN a hallgatók irányából, a tagállamok polgárainak szabad mozgásával, a közöttük fennálló diszkrimináció tilalmával — végső soron az Európai Felsőoktatási Térség zavartalan működésével — függnek össze, azt biztosítják. Az utóbbi időkben azonban az Európai Bíróságnak az oktatási területen végbemenő integráció kapcsán tanúsított aktivitását vehetjük észre, amelyet annak támogatói és ellenzői egyaránt úgy értékelnek, mint a tagállamok oktatás területén eddig gyakorolt önállóságának erózióját, ami leginkább azzal magyarázható, hogy a bíróság a lehető legnagyobb mértékben támogatja az állampolgárokat érintő uniós alapjogok érvényesülését, mintegy e jogok individuális védelmét." Azt is mondhatnánk, hogy az Európai Bíróság gyakorlata alapvetően a tagállamok szabályozása számára ad útmutatást, azonban közvetve az intézmények működésére is kihat, hiszen az ő hatáskörükbe tartozó belső szabályozás (pl. mesterképzés, doktori képzés felvételi követelményei) meghatározása során az előzőekben ismertetett ítéletekben megfogalmazott elveket is szem előtt kell tartani, ami végső soron intézményvezetői felelősség," Összességében is elmondhatjuk, az uniós direktívák, szakpolitikák és stratégiák, azok hazai implementációi és végső soron jogszabályi formában öntésük olyan viszonyrendszert teremt, amelyben kell megvalósítani a felsőoktatási intézmények vezetését, így ezek is fokmérőként jelennek, jelenhetnek meg a vezetői felelősség különböző megnyilvánulásai során. II.4. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETRŐL RÖVIDEN Ahogy arra már utaltam, noha az Alaptörvény szabályozást megalapozó jellege ezt lehetővé teszi, az egyetemvezetői felelősséget átfogóan rendező normákat a felsőoktatást szabályozó törvényben sem találjuk meg. Kétségtelen, hogy az Nftv. tartalmaz felelősségi rendelkezéseket, ezek azonban alapvetően a felelősség tárgyát határozzák meg, és két kivételtől eltekintve"? az egyszemélyi vezetők közül is csak Ugyanitt további, a jelen támánkhoz távolabbról kapcsolódó további jogesetek elemzése olvasható. Kapcsolódó jogesetek ismertetésére lásd még: Garben, Sacha: i.m. 99—136., Davies, Gareth: i.m. 229-239. Egyébként a tandíj diszkriminatív mivolta vizsgálatakor csak a rendszerint hallgatói mobilitás keretében tanulmányokat folytatni kívánók eseteiben merült fel, emellett önmagában a tandíj mértékének eltérő mivolta nem veti fel a diszkriminációt, ehhez szélesebb spektrumon kell vizsgálódni. (Davies, Gareth: i.m. 238.) 16 Garben, Sacha: i.m. 136—137., 226—229. 17 Winkler, Roland: Der Hochschulzugang in Österreich. Zur Rechtslage nach der UGNovelle 2005 und dem gemeinschaftsrechtlichen Diskriminierungsverbot, Österreicbiscbe Juristen-Zeitung, 60. évfolyam, 2005/22, 859-866. 98 Az Nftv. 14. § (1) bekezdése az egy szak képzéséért felelős oktatási szervezeti egységre utal azzal, hogy annak megnevezését a képzési programnak kell tartalmaznia. E körben a másik a kivétel az Nftv. kancellári jogintézmény bevezetésével összefüggő átmeneti szabálya, amely
