Page 52 [52]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 5I
II.2.3. A ballgatók jogai, kötelezettségei és felelősségük jogtörténeti távlatban
A mai szakkifejezéssel hallgatói jogviszonyként leírt, az intézmény és annak hallgatói
között létrejövő és fennálló jogilag szabályozott viszonyrendszert alkotó jogok és
kötelezettségek egyes elemei viszonylag korán megjelentek a magyar szabályozás¬
ban. Alapelemei szinte a felsőoktatási intézmények hazai megjelenésével egyidőben
gyökeret eresztettek, már a XIV-XV. századi egyetemalapítások során is mintául
szolgáltak a párizsi, vagy a bolognai egyetemeken létrejött hallgatói jogok." Sőt
részben már a református kollégiumok belső szabályozásában is részben a maihoz
hasonló normákat találunk, amelyek a tanulmányok folytatását, a belső rend meg¬
tartását és ezen normák megszegéséért való felelősséget, illetve annak jogkövet¬
kezményeit rögzítették."§ Ezek azonban még intézményi szabályok voltak, azok
megalkotását az állam nem ellenőrizte, az intézmény és a hallgató jogviszonyába
semmilyen szinten — még mögöttes szabályok alkotásával sem — avatkozott be.
Ismét azt láthatjuk, hogy a Ratio Educationis volt az első olyan állami jogszabály,
amely részletesen meghatározta — ezúttal a hallgatói — jogokat és kötelezettségeket
is.59 A kiegyezést követően már élesen elváltak a hallgatói jogviszony szabályai a
tanulókra hatályos rendelkezésektől, és önálló normában, vallás- és közoktatásügyi
miniszteri rendeletek formájában jelentek meg, amelyek már részletesen szabályozták
a hatályuk alá tartozó felsőoktatási intézményekben tanulók jogait és kötelezettsé¬
geit."9 Maga a hallgatói jogviszony mint jogintézmény általánossá csak elég későn,
az — magát a fogalmat is bevezető — Ot. hatályba lépésével vált."" Az Ftv.1. és az
Ftv.2. szintén széles körben szabályozták a hallgatói jogviszonyt. E rendelkezések
között a hallgatói jogviszony lényegi elemeinek tekintetében számottevő eltérés
B7 Horvath Pal: im. 40.
S$Sárospataki Református Kollégium 1621-ben kelt szabályzata, a Pápai Református
Kollégium Első Szabályzata (1585), a Debreceni Református Kollégium 1657-es szabályzata.
Läsd: Szögi Läszlö 1994, i.m. 1992-97., 99-103., 104-110.
Ratio Educationis III. resz (Az iskolák rendtartása, illetve a fegyelem fenntartása) II.
szakasz. Az iskolák rendtartása, tekintettel a tanulóifjúságra.
49 Valamennyi jogszabály felsorolására terjedelmi okokból nem vállalkozhatom, így a teljesség
igénye nélkül néhány példa: a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem tanulmányi,
fegyelmi és leczkepénz-szabályzata (21735/1875. sz. VKM rendelet, majd 1891. évi 28.458.
sz. VKM rendelet); 1882. évi 18.684. sz. VKM rendelet: A magyar királyi Jézsefmuegyetem
szervezeti szabályzata; 1914. évi 105.120. sz. VKM rendelet a debreczeni és pozsonyi
magyar királyi tudományegyetemek szervezetéről, tanulmányi és vizsgarendjéről. A
törvényi szintű szabályozás a XX. századra már megjelent, a Magyar Népköztársaság
oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény 23. § — igaz igen csak szűkszavúan — már
rendelkezett hallgatókat érintő jogokról.
4 Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 28-39. § tételesen szabályozta a hallgatói jogokat
és kötelezettségeket.