Page 53 [53]
52 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
nincs, és az erre vonatkozó alapvető szabályai sem különböznek érdemben, ezért az
azok vonatkozásában tett korábbi szakirodalmi megállapítások ma is érvényesek, a
hallgatói jogviszony természetének megvilágítása során adekvátak.
A mai értelemben vett hallgatói jogviszonyból fakadó saját jogként van jelen a
hallgatók kollektív joga, ami a hallgatói önkormányzat ex lege működésében ölt tes¬
tet. A hallgatói kollektív jogok csírájukban már XX. század elején megfigyelhetők,
hiszen egyes VKM rendeletek már tartalmaznak a hallgatók egyesületeire vonatkozó
rendelkezést. A dékán hatásköre volt a karhoz tartozó ifjúsági egyesületek feletti
felügyelet, azok ennek keretében kötelesek voltak költségvetésüket és számadásukat
neki évenként bemutatni; a rektor pedig , főfelügyeletet" gyakorolt az összes ifjúsági
egyesület fölött, illetve aközös egyetemi egyesületek közvetlenül az ő felügyelete alatt
álltak, s azok költségvetésüket és számadásukat évenként neki mutatták be." Ke¬
sőbb pedig még ennél is cizelláltabb szabályozással találkozunk." A mai értelemben
vett — valódi autonómiával rendelkező — hallgatói önkormányzatok azonban csak
az Ftv.1. hatálybalépésével jelennek meg. A kollektív hallgatói jogok egy kulcseleme
az intézményi döntéshozatalban részvételhez való jog, ami azonban nem a hallgatói
önkormányzatok kialakulásával függ össze. Már az Ot. bizonyos értelemben vég¬
rehajtási rendelete is kimondta, hogy az intézményi tanács nem hivatalbóli tagjait
fele-fele arányban a hallgatók, illetőleg az oktatók, kutatók és dolgozók választják."
42 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. évi 105.120. számú rendeletével közzétett
szabályzat a debreczeni és pozsonyi magyar királyi tudományegyetemek szervezetéről,
tanulmányi és vizsgarendjéről 17. és 48. §.
Az 1935/27.060. VKM r. 164. § 4. bekezdése előírta, hogy a Műegyetem hallgatói a műegyetemi
hatóságok felügyelete alatt nem álló egyesületeknek csak a Műegyetemi Tanácsnak engedélyével
14
>
lehetnek tagjai. A 165. $ pedig tételesen szabályozta, a műegyetemi ifjúsági egyesületek megala¬
kulásának engedélyezését, amely minden esetben a Műegyetemi Tanács hatáskörébe tartozott,
amely egyúttal legfelsőbb fokon ellenőrizte az összes említett egyesület működését is. Ennek
keretében joga volt azok működését ideiglenesen felfüggeszteni, vagy pedig az egyesület végleges
feloszlatása iránt felsőbb helyre javaslatot tenni. A rektort felsőbb és általános felügyeleti jog
illette meg az összes műegyetemi ifjúsági egyesület felett; a közvetlen és állandó felügyeletet a
közös (vagyis a nemcsak az egyes karokon vagy osztályokon belül működő) ifjúsági egyesületek
felett a rektor, az egyes karokon vagy osztályokon belül működő ifjúsági egyesületek felett pedig
az illetékes kari dékán gyakorolta. A rektor minden tanév végén bejelentette a Műegyetemi
"Tanácsnak az ifjúsági egyesületek ellenőrzése során tapasztaltakat, és javaslatokat tett az általa
esetleg szükségesnek tartott intézkedésekre. Az illetékes dékánok idevonatkozó jelentésüket a
kari ülésnek és a rektornak tették meg. A rektor, illetve a dékán az őt, az ifjúsági egyesületek
felett a fentiek értelmében megillető felügyeleti és ellenőrzési jogát, rendszerint az ifjúsági
egyesületekhez kijelölt tanárelnökök útján gyakorolta. A közös, vagyis a nemcsak az egyes
karokon (osztályokon) belül működő ifjúsági egyesületek tanárelnökeinek kiküldéséről, valamint
tisztikarának megerősítéséről a Műegyetemi Tanács, a csakis az egyes karokon (osztályokon)
belül működő ifjúsági egyesületek esetében pedig az illetékes kar tanártestülete határozott.
44 A felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló 20/1986. ( VIII. 31.) MM
sz. rendelet 6. § (3) bek.