Seite 16 [16]
I. BEVEZETÉS 15
jelenti, hogy ezen intézményekkel a felnőtt lakosság közel négy százaléka létesít
a felsőoktatási képzésre irányuló — hallgatói — jogviszonyt. Minthogy a hallgatók
jelentős része — életkorából adódóan — tanulmányai alatt is családja része marad,
ezért a felsőoktatás mellettük, szűkebb környezetükre is kihatással bír. A felsőok¬
tatás nemzetgazdasági szempontból is meghatározó jelentőségű. A felsőoktatásban
több mint ötvenezren működnek közre alkalmazottként." A nemzeti felsőoktatásra
évente fordított kiadás tíz év átlagában a GDP 0,89 százalékát teszi ki."
Az állam szerepével kapcsolatos kérdés tehát nem csupán az, hogy miként viszo¬
nyul a felsőoktatáshoz, azt stratégiai ágazatnak tekinti-e, abba milyen mértékben
és milyen céllal invesztál, de az is, hogy mint az ágazat irányítója, illetve mint az
állami felsőoktatási intézmények fenntartója milyen kereteket szab az egyetemek,
főiskolák működésének, azon belül vezetésének. Illetve a vezetésben közreműkö¬
dők számára milyen hatáskört biztosít, és miként alakulnak e személyek, illetve
testületek felelősségének szabályai. A z államnak e kettős (párhuzamos) szerepében
nemcsak elemi érdeke és joga, de alapvető kötelezettsége is, hogy az intézmények
hatékony és törvényes működését biztosítsa. Különösen azért, mert a felelősség
nem csupán a jognak központi kérdése, de meghatározó a társadalmi csoportok
szerkezetében éppúgy, mint a mindennapi életben." A jelen könyvben — amint az
címéből is adódik — az állam, akormányzat és a felsőoktatás, illetve az intézmények
viszonyában erre a kérdéskörre fókuszálunk, az általános felsőoktatás-politikai és
felsőoktatás-stratégiai dilemmákat nem vizsgáljuk, azokra csak akkor utalunk,
ha központi témánk megértéséhez szükséges.
A jelen könyv nem csupán az aktuális helyzet ismertetésére vállalkozik, hanem
az ezen helyzet kialakulásához vezető, illetve abban megjelenő problémákat is be¬
mutatja, kitérve a történeti okokra is. A kép ezáltal lesz teljes ahhoz, hogy a könyv
másik vállalása, a megoldási javaslatok felvázolása is hatékonyan megvalósulhasson.
Amikor a felsőoktatásról történeti távlatban gondolkodunk, mindenekelőtt az
, universitas" jelentéséből kell kiindulnunk. A szó maga kezdetben (a XII. századtól)
levelező és távoktatási képzésen tanulók száma 202278, 3574, 72176, illetve 5322.
(https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_adatok_
kozzetetele/felsooktatasi_statisztikak, 2019. 07. 18.) Lásd még ehhez: 2011. évi Nép¬
számlálás — 4. Demográfiai adatok. Budapest, KSH 2013.
Foglalkoztatotti statisztikát az Oktatási Hivatal közöl, az utolsó hozzáférhető adat a
2017/18-as tanévből származik. E szerint ebben az időszakban 23110 oktató, 1935 kutató
és 68435 egyéb (nem oktató, nem kutató) munkakörben foglalkoztatott személy dolgozott
a teljes ägazatban. (Forräs: https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/
felsooktatasi_adatok_kozzetetele/felsooktatasi_statisztikak)
® Atärsadalmi haladäs mutatöszämrendszere. Oktatäsi befektetesek (2003-2015) [Forräs:
KSH -https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_2_2.html (2019.07.16.)]
Hamilton, V. Lee: Who is responsible? Toward a Social Psychology of Responsibility
Attribution, Social Psychology, 41. évfolyam, 1978/4, 316.