Seite 15 [15]
I4 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
is.” A felsőoktatás révén ugyanis az egész világot behálózó együttműködések jönnek
létre. Noha a tudományos tudás- és tapasztalatcsere színtere messze túlnyúlik az
európai kontinens határain, azonban Európában a közös kulturális gyökerek és —
meggyőződésem szerint — a közös jövő még inkább elengedhetetlenül determinálja
a közös (közösségi) és a nemzeti politikákat arra, hogy a felsőoktatással összefüggő
tevékenységeiket összehangolják, kapcsolataikat e téren még szorosabbra fűzzék.
Ezzel válik a felsőoktatás a demokratikus fejlődésükben szinte töretlen történelmi
ívet magukénak mondható államok, és a diktatúrák leküzdése után a demokratikus
alapokat újra és újra kereső, a jogállami intézményrendszer megszilárdításával
küszködő olyan országok, mint Magyarország közötti kapoccsá.?" Ezen együttmű¬
ködések [elég csak a kormányközi és intézményközi Tél (Kétoldalú Tudományos
és Technológiai kapcsolatokra) gondolni] még akkor sem szakadtak meg teljesen,
amikor a kétpólusú világrend az eltérő politikai berendezkedésű országokat elszi¬
getelte. A közös gyökerek a hallgatói mobilitás (peregrináció) révén még mélyebbre
nyúlnak, hiszen az kontinensünkön évszázados hagyományokkal bír."
A felsőoktatás a fentieken túl a magyar lakosság jelentős részét is közvetlenül
érinti. Magyarország hatvanöt felsőoktatási intézményében (egyetemén, alkalma¬
zott tudományok egyetemén és főiskoláján)" közel 280 ezren tanulnak." Ez azt
? Csak utalunk rá, hogy szemben a közoktatással, ahol a regionalizmus gangsúlyosan
érvényesül, amint arra pl. Forray R. Katalin — Híves Tamás: Regionalizmus és globalizáció
(kézirat, é.n. http://www.forrayrkatalin.hu/ (2019. 07. 16.)] c. írásában rámutat, a felső¬
oktatásban sokkal erőteljesebb a globalizáció szerepe, miközben — különösen a globális
felsőoktatási térben mozogni nem vagy kevésbé képes hallgatók számára a glokalizáció
jelentősége egyre inkább növekszik [Niemczyk, Ewelina K.: Glocal Education in Practice:
Teaching, Researching, and Citizenship., in: Popov, Nikolay - Wolhuter, Charl — de Beer,
Louw - Hilton, Gillian - Ogunleye, James - Achinewhu-Nworgu, Elizabeth - Niemczyk,
Ewelina (szerk.) Glocal Education in Practice:Teaching, Researching, and Citizenship. Sofa,
Bulgarian Comparative Education Society (BCES), 2019, 11-18.]
Lásd részletesebben: Kozma Tamás: Előszó, in: Kozma Tamas (szerk.): Euroharmonizdcié,
Budapest, Oktatáskutató Intézet Educatio Kiadója, 1998. 5—7.
Barakonyi Károly: Bologna felülnézetben, in: Barakonyi Károly (szerk.): A Bologna ,hunga¬
ricum”. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2009. 43. (2009a), Szögi László: A külföldi
egyetemjárás és a magyar értelmiségi szerep kapcsolata, Valóság, 51. évfolyam, 2008/4,
81-91. A tanulmány egyúttal a szerző témában keletkezett szerteágazó munkáságának
rövid összefoglalása is.
A mű jelentős részében az állami felsőoktatási intézményekkel foglalkozom. Mivel egy
híján valamennyi intézmény egyetem (ideértve az alkalmazott tudományok egyetemét is) a
továbbiakban az egyetemek megjelölést generálisan használom. Az „egyetemek, föiskoläk”
megjelölésre, a két egyetemtípus megkülönböztető említésére csak akkor kerül sor, ha
ennek az érintett tárgykör tekintetében jelentősége van.
A KSH adatai szerint több, mint 280 ezren tanulnak a felsőoktatásban. (https://www.ksh.
hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi007a.html, 2019. 07. 18.) Az Oktatási Hivatal
2017/18-as tanévre vonatkozó statisztikája szerint a 283350 hallgatóból a nappali, esti,