OCR Output

I.
BEVEZETÉS

A felsőoktatás alapvetően befolyásolja, sőt meghatározza egy nemzet, egy ország,
egy társadalom fejlődését, önazonosságát és a világban betöltött szerepét. Ezért
tapasztaljuk, hogy a felsőoktatás kérdéskörének központi jellege — ideértve a
kormányzati felsőoktatás-politikákban betöltött szerepét — független egy adott
ország demokráciaszintjétől. Azaz függetlenül attól, hogy egy állam magát de¬
mokratikusként határozza meg, avagy megítélése demokratikus, valamint, hogy
a jogállamiságból fakadóan a tudomány és az oktatás szabadságát, azaz az úgy¬
nevezett akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát tiszteletben tartja-e,
általában kiemelt fontosságúként, fejlesztési prioritásként tekint rá, felismeri
szerepének nélkülözhetetlenségét a tudományos, technológiai és társadalmi in¬
novációk létrehozásban. Ezért tapasztalhatjuk, hogy nem csupán a hagyományos
nyugati demokráciák, hanem a demokratikus és jogállami elköteleződésüket
tekintve finoman szólva is ellentmondásos megítélésű országok, mint Kína vagy
Kazahsztán hatalmas összegeket invesztálnak a felsőoktatásba. Az invesztíció
aránya az innovációk között természetesen függ attól is, hogy csupán a társada¬
lom tudásalapúságát kívánja-e támogatni általa a mindenkori kormányzat, vagy
figyelembe veszi-e a felsőoktatás azon misszióját, amely révén folyamatosan biz¬
tosítja a korszerű tudással rendelkező szakemberek kiképzése mellett az önálló,
gondolkodásra képes és valóban gondolkodó, a szűkebb és tágabb környezetéért
felelősséget érző és vállaló értelmiséget is."

Ha a felsőoktatás szerepét szűkebb, európai kontextusban vizsgáljuk, azt
találhatjuk, hogy az az europaizációban/europanizációban való részvétel egyik
kulcsfontosságú eszköze, egyúttal elválaszthatatlan a globalizálódás folyamatától

! A fenti megállapításhoz kapcsolódóan lásd: Veroszta Zsuzsanna: A felsőoktatás társadalmi
felelőssége a hallgatói értékkészletekben, Educatio 2010/2, 230-233. http://epa.oszk.
hu/01500/01551/00052/pdf/126.pdf (2016.03.24.) Lásd még ehhez: Setényi János:
Felsőoktatás-Politika, Educatio, 1994/1, 36—38.