Page 335 [335]
334 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ
Érdekes azonosság fedezhető fel a Danczer szerkesztette könyv és Gárdonyi
színnevei között is. Pirosként tüntetik fel a karmazsin, az amaránt szót, és bár
a bordó Gárdonyinál hiányzik, feltűnik helyette — szintén a piros rokonaként — a
,vörösbor-szín", amely talán ugyanerre a színre utal.
Sőt, Gárdonyinál a jelen fejezetben tárgyalt dolgok közül szintén a piros szi¬
nonimájaként tűnik fel a bíbor, a királyszín, a vér, a rubin és a berzseny, sőt még a
rózsaszínnel rokon , Zesészín" és , barackvirág" is. Csupán két pontban találunk eltérést
az általunk feltételezett jelentésmegoszláshoz képest: az egyik a , cékla", ami — mint
már szó volt róla — bar Kazinczy szerint a piros (ill. még a berzseny és a karmazsin)
szinonimája, itt mégis a vörös rokonértelmű szavai közt szerepel. Talán a , vörös
cékla" botanikai név lehetett befolyással Gárdonyira. A ,hús" vörös alá sorolása
talán annak véres voltához lehet köze (hiszen — mint már szó volt róla — a husszin
korábban rózsaszín jelentésben is használatos volt), ráadásul a , vörös" köztudottan
a sötét húsok jelzője még ma is.375 (Nem mellesleg Gárdonyi a feldolgozott húsok,
így a ,sonka" és a , pácolt nyelv" színét szintén a vörösek közé sorolta.)
De visszatérve még egy gondolat erejéig a 22. táblázatra, ebből az is kiderül,
hogy egykor a vörös egyszerűen , sötétvörös" formában, a piros pedig , halványpiros"
alakban is használatban volt (vö. a 24. táblázat sápadípiros színnevével). Véleményem
szerint okkal nem a , világosvörös" és a , sötétpiros" összetétel szerepel itt. Hiszen már
a 19. században is létezhetett az a máig közkeletű nézet, hogy a $iros elsősorban
a világosabb színre utal, szemben a vörös szóval. A 20-21. szäzadi szinfelfogäs
értelmében sokszor kizárólag éppen e — világossági fokozatban megmutatkozó —
különbséget látják a két szín közti egyetlen vizuális eltérésnek. A napjainkban is
tetten érhető a (BRK híres, 1969-es munkájában is visszaköszönő) piros-világos¬
piros, vörös-sötétpiros azonosítás véleményem szerint egyrészt talán pontosan a
Piros szó eredeti szemantikájának most tárgyalt szeletéből, vagyis a korábbi vizuális
értelméből (különösen is világos rózsaszín vagy testszín" jelentéséből) származik,
másrészt viszont abból, hogy az előbbi színnév erőteljes pozitív konnotációkkal
bír. Hiszen a jó/szép dolgokhoz mindig élénk, tiszta és világos színeket társítunk,
míg azokat a dolgokat, amelyeket rosszaknak vagy negatívaknak ítélünk, inkább
a sötéttel és a zavarossal asszociáljuk, a veres/vörös jelentésébe pedig — ahogyan ezt
már korábban részletesen bemutattam — a , szép veres" színek mellett mindenkor
beletartoztak a kellemetlen, zavaros és kétes vöröses árnyalatok is.
375 A tudomány ugyanakkor nem régóta tesz különbséget feZér és vörös húsok között, legalábbis az
első, ezt a kétféle húscsoportot említő cikkek az Arcanumban csupán 1930-as évekből valók.
Korábban a sötét húsok jelzője nem feltétlenül a vörös volt, Id. pl. , általában jónak mondjuk a
húst akkor, ha szép $iros, pozsgás, kövér, könnyen emészthető; kevésbbé jó a halavány, rostos
és sovány s nem jó a szívós, túlsovány" (Koós 175).