Page 304 [304]
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 303
testszin vilagos rozsaszinnek felel meg, a piros az élénkebb/sôtétebb r6zsaszinnek,
a veres a még sötétebb rózsaszínes-bíbornak és/vagy a bordópirosnak. A kizárólag
R. Canina (csipkerózsa) kapcsán alkalmazott zeszszín jelentése nem kérdéses, azt
viszont, hogy a másik két színnévvel (a piros és a veres) pontosan mit jelöl, lehetetlen
pontosan megfejteni. Említést érdemel az is, hogy voltaképpen nem a rózsákról
szóló fejezetben Diószegi a züdőszínt is használja egy bizonyos rózsafajta kapcsán,
nevezetesen a , fejér és piros, vagy tüdőszín Százlevelű Ró sáról" írva (246). Ha utóbbi
meghatározásban a ,vagy" kötőszó esetleg arra utal, hogy a piros azonosítható a
tüdőszín névvel jelölt árnyalattal, az szintén a piros szó rózsaszínes-lilás" jelentését
igazolhatja. Ugyanakkor természetesen nem vehetjük biztosra, hogy Diószeginél
a füdőszín a tüdő valós tónusát jelölte.
Peregriny Elek 1847-ben publikált Termeszettörteneteben viszont a piros mär
nem, csupän a vörös €s a Zestszin szerepel a rözsäk jellemzesere. Az elöbbi nem
önmagában, vagy mint , szép vörös" áll, ahogyan a csipkebogyó színének leírásánál,
hanem valamilyen előtaggal szerepel, így kétszer találkozhatunk a hbal/ványvörös
színmeghatározással, míg a Gallica fajnál — összefüggésben azzal, hogy ez a
legsötétebb vadrózsafaj — a sötétvörös jelző szerepel. A rózsákról szóló szövegrész¬
ben ugyanakkor feltűnik a piros szó is, de érdekes módon a sárga rózsáról szóló
jellemzésben: , sárga, többnyire egyszerü virága belől gyakran piros bársonynemű"
(Peregriny: TermT 342). Nem egyértelmű, mit akar mondani ezzel a szerző,
ugyanakkor szóhasználata újabb bizonyítékkal szolgál a piros és a bársony szavak
közti szoros kapcsolatra. Éppenséggel azonban magáról a bársonyról elnevezett
szín is megjelenik egy másik, kevésbé tudományos leírásra törekvő rózsaleírásban,
a Grevill Rósájáról szóló (1828-as) ismertetésben:
, Egyetlen egy virág tsomó valóságos bokrétát formál, mellyben a" természet a" fejér, piros,
skarlát, és bársony-színű Rósákat a" színeknek minden változásaival felpiperézve állítja
el6” (N. n. 1828b, 46).
Feltételezhet6, hogy a skarlat és a bérsonyszin elôtt szereplé piros — e sz6 pozitiv
konnotacidin tal — éppenséggel pont az előbbi színnevek "kékbe hajló piros" jelentése
révén került be a sorba.
Térjünk rá azonban azokra az esetekre, amikor a rózsaszín is feltűnik a pirosas
színfokozatok leírásainál. Például egy háziasszonyok számára készített gyakorlati
útmutató a , hiátzint" virág3?5 rózsaszínes árnyalatai kapcsán a következő színneve¬
35 "Természetesen a biátzint szó, a ma is jácint névvel jelölt , erős illatú, lila, fehér, rózsaszín stb.
fürtös virágzatú hagymás dísznövényt" jelöli (RÁCZ 201o, 269). Ezt a növényt — a rózsához
hasonlóan - szinnevkent is hasznältäk a 18-19. szäzadban: Hidtzint-szinii (ld. TESz II. 256);