Page 296 [296]
OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 295 , Köszöntünk tégedet fájdalmaknak Anyja, Golgota csúcsának vérpiros rózsája" (Babik József 19. századi versét idézi: Sóos 2009). Továbbá a keresztény szimbolika lehet az oka annak is, hogy a — leggyakrabban Piros jelzővel illetett — vér színét a rózsa pirosságához (pl. , Foly te véred [...] piros, oly mint most nyílt rózsa" (Czech-kódex, 1513, 25, Id. NyYI Sz II. 1469.) vagy esetleg egyszerűen a — természetesen szintén a rózsát jelentő — , piros virághoz" (pl. , drága Vérének piros virága", Id. Gyöngyösi: RóK II. 210. vers) hasonlították sok helyütt a vallásos és szépirodalomban. Vagyis, bár minden bizonnyal a kódexírók is észlelték a rózsaszínű-bíbor rózsák és az ettől eltérő tónusú vér közötti színkülönbséget, ettől függetlenül a keresztény szimbolika vezérelte őket, amikor a nagyra becsült mártírvér színének kifejezésére kerestek megfelelő jelzőket. Arról, nem is beszélve, hogy a világi költészet képviselői számtalanszor egybefonták a vér képével a — rózsához hasonlóan pozitív szimbolikájú — bíbort is. Bár nem tartozik szorosan ide, de tény az is, hogy a tudomány kezdetben magát a biborfesteket is vérnek, méghozzá a bíborcsiga vérének tekintette (Pruzsinszky 1902; vö. a ,csigavérszín", ill. a „verszinbärsony” szavakkal itt: Nagy-Väradi 1814, 53, 180. A csigaverszin szinnevröl ld. meg: Szeremley 1906, 109; Mätray 1910, 33). I.3.4. A piros bíbor rózsa Az, hogy Damaszkuszi Szent János a 7. században az ibolyát és a rózsát egyaránt „a biborral azonos színűnek" vélte (Géczi 2006, 15), szintén arról vall, hogy a rózsa tényleges színe a középkorban kékbe hajló piros árnyalatú lehetett.3 A magyar nyelv (csakúgy, mint pl. a szerb) az ibolyához a kék, a rózsához a piros színt társítja "" annak ellenére, hogy pl. már a rómaiak is , bíbor viola (viola purpurea) néven különböztették meg az ibolyát" a többi, szintén a violák csoportjába sorolt növénytől (Rapaics 1932, 54). De ahogyan egykor a kék ibolya kifejezés kékjébe beletartozott (a kékek mellett) a kékeslila szín is, úgy tartozhatott bele a piros rózsa szókapcsolatban szereplő szín jelentésébe a pirosba hajló lila mellett a halvänyrözsaszin (azaz a festszin szöval is jelölt árnyalat) is. Szent János fent idézett 35 A rózsa- és az ibolyavirág párosítása egyébként egészen a rómaiakig nyúlik vissza, ott ugyanis mindkettő halotti virág (is) volt, pl. a rosatio és a violatio szavak is halotti rítusokat jelöltek (Tóth Anna Judit szíves szóbeli közlése). Ugyanakkor az ókorban elsősorban még a piros és a fehér színű virágokat emlegették együtt halotti kontextusban is (Id. THOMAS 1979). 34 Különösen érdekes, hogy a szerb nyelvben az ibolya attól függetlenül szintén "kék" jelzőt kap, hogy a lila szín legfontosabb elnevezése ugyanitt az "ibolyaszín? jelentésű Ziubicast (Id. ANDRIC 2018, 293).
