Page 296 [296]
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 295
, Köszöntünk tégedet fájdalmaknak Anyja, Golgota csúcsának vérpiros rózsája" (Babik
József 19. századi versét idézi: Sóos 2009).
Továbbá a keresztény szimbolika lehet az oka annak is, hogy a — leggyakrabban
Piros jelzővel illetett — vér színét a rózsa pirosságához (pl. , Foly te véred [...] piros,
oly mint most nyílt rózsa" (Czech-kódex, 1513, 25, Id. NyYI Sz II. 1469.) vagy esetleg
egyszerűen a — természetesen szintén a rózsát jelentő — , piros virághoz" (pl. , drága
Vérének piros virága", Id. Gyöngyösi: RóK II. 210. vers) hasonlították sok helyütt a
vallásos és szépirodalomban. Vagyis, bár minden bizonnyal a kódexírók is észlelték
a rózsaszínű-bíbor rózsák és az ettől eltérő tónusú vér közötti színkülönbséget,
ettől függetlenül a keresztény szimbolika vezérelte őket, amikor a nagyra becsült
mártírvér színének kifejezésére kerestek megfelelő jelzőket.
Arról, nem is beszélve, hogy a világi költészet képviselői számtalanszor egy¬
befonták a vér képével a — rózsához hasonlóan pozitív szimbolikájú — bíbort is.
Bár nem tartozik szorosan ide, de tény az is, hogy a tudomány kezdetben magát
a biborfesteket is vérnek, méghozzá a bíborcsiga vérének tekintette (Pruzsinszky
1902; vö. a ,csigavérszín", ill. a „verszinbärsony” szavakkal itt: Nagy-Väradi 1814,
53, 180. A csigaverszin szinnevröl ld. meg: Szeremley 1906, 109; Mätray 1910, 33).
I.3.4. A piros bíbor rózsa
Az, hogy Damaszkuszi Szent János a 7. században az ibolyát és a rózsát egyaránt
„a biborral azonos színűnek" vélte (Géczi 2006, 15), szintén arról vall, hogy a
rózsa tényleges színe a középkorban kékbe hajló piros árnyalatú lehetett.3 A ma¬
gyar nyelv (csakúgy, mint pl. a szerb) az ibolyához a kék, a rózsához a piros színt
társítja "" annak ellenére, hogy pl. már a rómaiak is , bíbor viola (viola purpurea)
néven különböztették meg az ibolyát" a többi, szintén a violák csoportjába sorolt
növénytől (Rapaics 1932, 54). De ahogyan egykor a kék ibolya kifejezés kékjébe
beletartozott (a kékek mellett) a kékeslila szín is, úgy tartozhatott bele a piros
rózsa szókapcsolatban szereplő szín jelentésébe a pirosba hajló lila mellett a hal¬
vänyrözsaszin (azaz a festszin szöval is jelölt árnyalat) is. Szent János fent idézett
35 A rózsa- és az ibolyavirág párosítása egyébként egészen a rómaiakig nyúlik vissza, ott ugyanis
mindkettő halotti virág (is) volt, pl. a rosatio és a violatio szavak is halotti rítusokat jelöltek (Tóth
Anna Judit szíves szóbeli közlése). Ugyanakkor az ókorban elsősorban még a piros és a fehér
színű virágokat emlegették együtt halotti kontextusban is (Id. THOMAS 1979).
34 Különösen érdekes, hogy a szerb nyelvben az ibolya attól függetlenül szintén "kék" jelzőt kap,
hogy a lila szín legfontosabb elnevezése ugyanitt az "ibolyaszín? jelentésű Ziubicast (Id. ANDRIC
2018, 293).