Page 257 [257]
OCR
256 V. A PIROS/ROZSAS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN 5.6.6. A rózsaszín jelképi jelentései a magyar parasztságnál Mielőtt azonban rátérnék arra a kérdésre, hogy eredetileg milyen színmezőt fejezhettek ki a piros szinnevvel, nehäny szöt ejtek a rözsaszinnek a magyar parasztság hagyományos kultúrájában betöltött szimbolikai jelentéseiről. Mint már szó volt róla, a tradicionális magyar falusi társadalomban polgári hatásra jelenik meg a világos rózsaszínű öltözet, ill. a városi kultúra befolyását mutatja az a szokás is, hogy ezzel a színnel különböztetik meg a lányújszülötteket a fiúcsecsemőktől.?7" Tipikusan a lány csecsemők színe ugyanis a pasztellrózsaszín, a fiúké viszont a világoskék (vö. babarözsaszin, babakek). E halvány színek kapcsán nem feltétlenül ismert tény, de szimbolikai összekapcsolásukat, ill. nemet jelölő funkciójukat eredetileg egy másik színpárostól örökölték, méghozzá , sötétebb/élénkebb" testvéreiktől: a pirostól és a kéktől. Ezek közül a piros, amely (mint már utaltunk rá, elsősorban Szűz Máriához kapcsolódik, vagyis) , Mária színe" és a kék, amely részben Jézus színe, , mint egyházi színpár" a , profán használatban" is helyet kapott, méghozzá eleinte a felnőttek öltözködésében jelent meg, majd olyannyira elterjedt, hogy végül ,a női és férfi öltözet jellemző színe lett" (Flórián 1994, 352). Knézy Judit kutatásai szerint pl. Somogyban, ahol a paraszti ruházatban sokáig a fehér házivászon dominált, a fehér mellett elsőként, annak kiegészítőszíneként a fekete jelent meg. A 19. század közepétől , a másik még fontosabbá váló szín" viszont pontosan a piros (, a vörös, sötétvörös, meggyszín") lett, ilyen színű ruhaanyagokat örökítenek meg a korabeli források zörökös, törökbécsi, bécsi, pirosbécsi és bécsi piros nevei is. Ugyanitt a 20. század elejére a sötétebb ruházat divatja terjedt el, piros árnyalatok közül pl. a bordó vált kedveltté, miközben az élénkpiros ,a fiatalság színévé" alakult, méghozzá , főképp az ingek hímzésében, és a pántlikák esetében, esetleg jegykendőknél és fejkendőknél is" (Knézy 2000, 347—348). De általában is elmondható, hogy a hagyományos magyar ,,népviseletben” a pirost jellegzetesen a nők viselték, ill. , fiatalos színnek" számított, legfeljebb a— még gyermektelen — menyecskék korosztályának illett viselnie. (A kivetkőzés után azonban a fiatalos színek , viselési korhatárai későbbre tolódnak", Id. Fülemile 1991, 65.) A magyarok lakta vidéken mindenhol jellemző volt, hogy a fiatalasszonyok és természetesen 2% az eladósorban lévő (és termékeny) lányok , színes — legtöbb helyen piros, illetőleg » Pl. a két világháború közti időszakban a városi polgárok lakásában is hangsúlyosan jelen volt ez a két szín. Ismerünk egy olyan budapesti házat, ahol ekkortájt a gyerekszoba díszpárnái kék és rózsaszín kínai selyemből készültek, de e szoba falainak , váltakozó kék-rózsaszín színezése" is a ,nemi jelleget" tükrözte ,a korszakos színdivatnak megfelelően" (PETERDI 2002, 131).
