Page 255 [255]
OCR
254 V. A PIROS/RÓZSÁS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN A rözsa-szüzesseg kapcsolat tehát szívósabbnak bizonyult a biros-szemérmesség társításnál, aminek következtében éppen ezért a rózsáról elnevezett szín: a rózsaszín (vagy ahogyan a , jó erkölcs" és az , ártatlanság" kontextusában a költői nyelv néha még hivatkozik rá: a rózsaszín piros, Id. pl. Ferge 1838.) vált az szüzesség színbeli kifejezőjévé. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ha elfogadjuk azt a következő fejezetben igazolni kívánt hipotézist, hogy a piros szóval eredetileg nem tipikusan piros színt fejeztek ki, hanem csupán az arc és a rózsa valós rózsaszín-bíbor színét, akkor logikussá válik, hogy az írott történeti forrásokban a piroshoz kapcsolódott a fent elemzett ‘artatlansag—szemérmesség’ konnotacid. Hiszen felteheté, hogy a szüzesség már eredetileg is a rózsaszínű árnyalatokhoz kötődött, nem a — veres/vörös névvel jelölt — nagy piros színosztályhoz, ill. annak fokális színéhez. Iermészetszerű változásnak tűnik az is, hogy a piros szó jelentésének átalakulása (voltaképpen kitágulása) után ezt a jelképi tartalmat egyre inkább a rózsaszín színtartományt lefedő rózsaszín szóval kötötték össze. Vagyis tökéletes magyarázatot nyer, hogy az eredetileg rózsaszín-bíbor színtartományt jelölő piros színnév helyét napjainkra miért a rózsaszín színtartomány mai kategóriajelölője, a rózsaszín vette át a szüzesség/szemérmesség szimbolikai jelölésére. A lánycsecsemőkhöz és lánygyermekekhez társított rózsaszínnek annak ellenére lehet ártatlanság konnotációja, hogy a modern korra a rózsa/rózsaszín és a szüzesség közti jelképi kapcsolat már teljesen elfelejtődött. A kettő között fennálló szimbolikus viszony azonban nyilvánvaló lehetett annak a 19. századi orvosnak a számára, aki a bírósági ügyek szempontjából írta le a szüzesség ismérveit. Sitkey Manó kéziratban fennmaradt törvényszéki orvostana szerint ugyanis a szűz nők testét a valóságban is jellemzi a rózsaszín: „A szüzesség bélyegei a nőknél ezek: 1. a nyak [...] 2. a csecsek udvarkdja rozsa szinü’° [...] 4. a szemérem kis ajkai rozsaszinüek, nem kidiilok [...] 9. a szemerem ajkak belsö felülete rozsaszinüek” (Sitkey: Tôrv 44-45). Sitkey a fenti kontextusokban a rózsaszín szót választja, jóllehet más, hasonló jelentésű színnevet is használhatott volna, pl. a zeszszínt, a kifejlett magzat bőréről ugyanis ugyanebben a műben írta azt, hogy az , nem igen vörös, hanem Zest szinü” 270 A női mellbimbó rózsaszínűként való leírása nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a rózsabimbót már régóta alkalmazzák ennek a testrésznek a jelölésére: pl. , jobban szeretlek, ha az előbbeni egyszerűségnél megállasz "s nem követed azokat, kiknek rózsa bimbók kukucsálnak ki nálunk hattyú kebelekből. Ezen pontot többször el olvasd mert egy keveset homályos, vigyázz, a’ rózsa bimbók egészen mást jelentenek" (Kiss 1837). Vö. a rózsa , levelének [szirmánakl] széllyel terjesztvén pompáját, Ékesite sok szép Asszony keble táját" (N. n. 1880 k. 219); ,kebled rózsái még alig fakadók" (ÁCS 1928, 18).
