Page 245 [245]
OCR
244 V. A PIROS/ROZSAS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN "s zavarba jöttek", Id. Novák 1834, 190.) De ez megfordítva is igaz, a szemérem szó is jelölhetett korábban bűnt és szégyent (pl. , Nagy szömérem ez az embereknek, hogy olyan nagy háládatlanság találtatik őbennek", Id. Heltai Gáspár: Az Agg lóról és az agg agárról, 22. fabula). Éppen ezért úgy véljük, hogy szüzességükből fakadó tisztességük jelének tekinthető a turai menyasszonyok piros fejdísze is, ott ugyanis ,a menyasszonyi koszorúra elöl két piros szégyönpántlikát varrtak", amelyek , régi szokás szerint a szemet takarták" (Varga 1982, 68). Nyilvánvalóan ehhez a kepzetkörhöz kapcsolódik a Kalocsán használt szégyönpiros és a mönyasszonypiros színmegjelölés is (Gábor 1938, 31). A szégyönpiros szónak egyébként a német nyelvben is megvan a megfelelője: a középfelnémet schame(de)rot (Jones 2013, 322). Mär csak azért is meg kell emlékezni az utóbbi színnévről, mert ez az idegen szó újabb bizonyítékkal szolgál számunkra a magyar biros színelnevezés és a szemérmesség fogalmának a kapcsolatára. Egy 18. századi szótár ugyanis a Schaamroth szinnevet a következőképpen fordítja: , Piros, Szemérmes Színű" (Jambressich 8089). Nyelvünk ugyanakkor a szégyenpiros mellett szégyenvirdg/szeméremvirdgot is ismer. Erről a növényről jómagam csupán a vajdasági Szilágyin hallottam, de történetét Moldva sok településén ismerik és a hozzá fűződő hagyományt egyebek mellett Kolozs és Baranya megyéből is feljegyezték (Nagy R. 1942, 303). Ez viräg, vagyis a vadmurok (Daucus carota), amelyet a moldvai településeken fehér virdgnak, linyok szemérmének, szegyenburjännak, szemeremburjännak, a Baranya megyei Nagyvätyon szegyömverdgnak &s szömerömverägnak neveznek, „a hiedelem szerint" a leányok szemérmét, szégyenérzetét fejezi ki, ,ami — a világ általános hanyatlásával együtt — természetesen rohamosan csökken" (Halász 2010, 450). A vadmurok ernyős virágának a közepe néha pirosassá válik, amiről azt gondolják, hogy , ez a piros folt valamikor sokkal nagyobb volt" (Nagy R. 1942, 303). Amíg a leányok tisztességesek voltak, a virágszirmok piros színben virítottak, de ahogyan csökkent bennük a szemérem, úgy terjedt szét a fehér szín. Napjainkban már a szirmokon csupän „kicsi [a] veresseg [...] fejér [az] egészen. Szégyen nincsen" — állapította meg sommásan Halász Péter egyik pusztinai adatk6zldje (2010, 450). Vagyis e növénynek a kontextusában szintén — a tisztasággal asszociálódó fehérrel ellentétben — a piros szín az, amely a szemérem és a női tisztesség kifejezője. Ahogyan egy somoskai asszony mondta: lánykorában még ez a virág , mind veres volt, olyan szemérmes volt a világ" (uo. 451). Ha a piros szín szeméremmel, ill. szüzességgel való kapcsolatából indulunk ki, könnyedén megmagyarázhatóvá válik, miért piros Szűz Mária öltözéke a képi ábrázolásokon. Az efézusi zsinat (5. század) előírása szerint Máriát és édesanyját, Annát kizárólag piros színű ruhában szabad ábrázolni (a keleti egyházi ikonográfiában ez mäig is igy van, ld. Wunderlin 2007, 172). Bär Lübeckben pl. „az özvegyen maradt
