Page 245 [245]
244 V. A PIROS/ROZSAS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN
"s zavarba jöttek", Id. Novák 1834, 190.) De ez megfordítva is igaz, a szemérem szó
is jelölhetett korábban bűnt és szégyent (pl. , Nagy szömérem ez az embereknek,
hogy olyan nagy háládatlanság találtatik őbennek", Id. Heltai Gáspár: Az Agg
lóról és az agg agárról, 22. fabula). Éppen ezért úgy véljük, hogy szüzességükből
fakadó tisztességük jelének tekinthető a turai menyasszonyok piros fejdísze is, ott
ugyanis ,a menyasszonyi koszorúra elöl két piros szégyönpántlikát varrtak", amelyek
, régi szokás szerint a szemet takarták" (Varga 1982, 68). Nyilvánvalóan ehhez a
kepzetkörhöz kapcsolódik a Kalocsán használt szégyönpiros és a mönyasszonypiros
színmegjelölés is (Gábor 1938, 31). A szégyönpiros szónak egyébként a német nyelv¬
ben is megvan a megfelelője: a középfelnémet schame(de)rot (Jones 2013, 322). Mär
csak azért is meg kell emlékezni az utóbbi színnévről, mert ez az idegen szó újabb
bizonyítékkal szolgál számunkra a magyar biros színelnevezés és a szemérmesség
fogalmának a kapcsolatára. Egy 18. századi szótár ugyanis a Schaamroth szinnevet
a következőképpen fordítja: , Piros, Szemérmes Színű" (Jambressich 8089).
Nyelvünk ugyanakkor a szégyenpiros mellett szégyenvirdg/szeméremvirdgot is
ismer. Erről a növényről jómagam csupán a vajdasági Szilágyin hallottam, de
történetét Moldva sok településén ismerik és a hozzá fűződő hagyományt egye¬
bek mellett Kolozs és Baranya megyéből is feljegyezték (Nagy R. 1942, 303). Ez
viräg, vagyis a vadmurok (Daucus carota), amelyet a moldvai településeken fehér
virdgnak, linyok szemérmének, szegyenburjännak, szemeremburjännak, a Baranya
megyei Nagyvätyon szegyömverdgnak &s szömerömverägnak neveznek, „a hiedelem
szerint" a leányok szemérmét, szégyenérzetét fejezi ki, ,ami — a világ általános
hanyatlásával együtt — természetesen rohamosan csökken" (Halász 2010, 450).
A vadmurok ernyős virágának a közepe néha pirosassá válik, amiről azt gondolják,
hogy , ez a piros folt valamikor sokkal nagyobb volt" (Nagy R. 1942, 303). Amíg a
leányok tisztességesek voltak, a virágszirmok piros színben virítottak, de ahogyan
csökkent bennük a szemérem, úgy terjedt szét a fehér szín. Napjainkban már a
szirmokon csupän „kicsi [a] veresseg [...] fejér [az] egészen. Szégyen nincsen"
— állapította meg sommásan Halász Péter egyik pusztinai adatk6zldje (2010, 450).
Vagyis e növénynek a kontextusában szintén — a tisztasággal asszociálódó fehér¬
rel ellentétben — a piros szín az, amely a szemérem és a női tisztesség kifejezője.
Ahogyan egy somoskai asszony mondta: lánykorában még ez a virág , mind veres
volt, olyan szemérmes volt a világ" (uo. 451).
Ha a piros szín szeméremmel, ill. szüzességgel való kapcsolatából indulunk ki,
könnyedén megmagyarázhatóvá válik, miért piros Szűz Mária öltözéke a képi ábrá¬
zolásokon. Az efézusi zsinat (5. század) előírása szerint Máriát és édesanyját, Annát
kizárólag piros színű ruhában szabad ábrázolni (a keleti egyházi ikonográfiában ez
mäig is igy van, ld. Wunderlin 2007, 172). Bär Lübeckben pl. „az özvegyen maradt