Seite 132 [132]
9. TANULSÁGOK 131
9. TANULSÁGOK
Megcáfolja-e a magyar eset azt a BÉK által felállított szabályt, hogy egyazon idő¬
periódusban egy kognitív színkategóriához egyetlenegy alapszínnév tartozhat? Nem.
A piros-vörös kettős múltjára vonatkozó kutatásaim szerint ugyanis egy adott idő¬
intervallumban csak egyetlenegy színnév jelölheti a kognitív színkategóriát, vagyis
a nyelv szintjén visszatérően mindig ugyanazon színnév képviseli az adott mentális
színosztályt. Vizsgálataim szerint a kognitív színkategóriákat kifejező színnevek
minden időben gyűjtőfogalomként viselkednek, ami voltaképpen annyit jelent, hogy
használhatóságuk tág körével, továbbá széles jelentésükkel képesek lefedni az adott
színosztályhoz tartozó összes árnyalatot, bármilyen vizuális formában, ill. bármilyen
tárgyon/jelenségen tűnjenek is azok fel. Vagyis a színkategóriához tartozó tónusok
együttesen csupán egyetlenegy, az általam , kategóriajelölő színnév" terminussal
illetett, valójában tehát gyűjtőfogalom funkciót betöltő színnévvel fejezhetők ki.
A magyar veres/vörös szóról nemcsak az derült ki, hogy (legalábbis az írott
nyelvben) a 19. század végéig bizonyosan semleges kategóriajelölő volt, ill. hogy a
kognitív piroshoz tartozó összes színárnyalat beletartozott a jelentésébe, hanem az
is, hogy a veres mellett az elsősorban pozitív konnotációkkal rendelkező és sokáig
csupán meghatározott kontextusokban előforduló birosnak csupán másodlagos
színjelző szerep jutott. A szöveges történeti források ugyanis leginkább arról tanús¬
kodnak, hogy piros szinnév jelentése egészen a 19. század harmadáig beletartozott
a veres/vôrôs szemantikäjäba (Id. ehhez Bod Péter már említett Leksikonának a piros
verességként valé meghatärozäsät, Bod: Leks 222; vagy a szintén mar emlitett ,,Piros
- veres színű (mint piros bőr)" definíciót, Kassai 99).
A piros-vörös színpáros esete ugyanakkor arra is rámutat, hogy olykor úgy
alakulnak ki az egyazon színkategóriát jelző, egyaránt elsődlegesnek mutatkozó
színnévkettősök (így talán a cseh: cerveny-rudy, az orosz: cuunä-roAyboh, az
olasz: blu-azzuro/celeste, à spanyol: azul-celeste, à gôrôg: umhe-yalälo, a torôk:
mavi-lacivert, a japan: ao—mizu stb.), hogy egy üjabb/mäsik szinnevet kezdenek el
használni az adott kognitív kategória jelölésére, miközben a korábbi kategóriajelölő
sem felejtődik el. Hiszen a magyar piros-vörös esetében is tulajdonképpen egyfajta
szerepváltás/helycsere történt: a piros, amely régóta a vörös párja volt, csak éppen az
utóbbinál jelentéktelenebb pozíciót töltött be, egy — eddig még ismeretlen eredetű
— fordulat (másképpen: a nyelvhasználatban bekövetkező változás) következtében
a magyar színnevek rendszerében a vörös helyére lépett, magának követelve annak
addigi kategóriajelölő státuszát. Ennek a nyelvtörténeti változásnak a következtében
napjainkra a vörös egyes közösségek élőnyelvében másodlagos színnévvé degradá¬
lódott (egyes nyelvváltozatokban és dialektusokban azonban részben megtartotta