Seite 132 [132]
OCR
9. TANULSÁGOK 131 9. TANULSÁGOK Megcáfolja-e a magyar eset azt a BÉK által felállított szabályt, hogy egyazon időperiódusban egy kognitív színkategóriához egyetlenegy alapszínnév tartozhat? Nem. A piros-vörös kettős múltjára vonatkozó kutatásaim szerint ugyanis egy adott időintervallumban csak egyetlenegy színnév jelölheti a kognitív színkategóriát, vagyis a nyelv szintjén visszatérően mindig ugyanazon színnév képviseli az adott mentális színosztályt. Vizsgálataim szerint a kognitív színkategóriákat kifejező színnevek minden időben gyűjtőfogalomként viselkednek, ami voltaképpen annyit jelent, hogy használhatóságuk tág körével, továbbá széles jelentésükkel képesek lefedni az adott színosztályhoz tartozó összes árnyalatot, bármilyen vizuális formában, ill. bármilyen tárgyon/jelenségen tűnjenek is azok fel. Vagyis a színkategóriához tartozó tónusok együttesen csupán egyetlenegy, az általam , kategóriajelölő színnév" terminussal illetett, valójában tehát gyűjtőfogalom funkciót betöltő színnévvel fejezhetők ki. A magyar veres/vörös szóról nemcsak az derült ki, hogy (legalábbis az írott nyelvben) a 19. század végéig bizonyosan semleges kategóriajelölő volt, ill. hogy a kognitív piroshoz tartozó összes színárnyalat beletartozott a jelentésébe, hanem az is, hogy a veres mellett az elsősorban pozitív konnotációkkal rendelkező és sokáig csupán meghatározott kontextusokban előforduló birosnak csupán másodlagos színjelző szerep jutott. A szöveges történeti források ugyanis leginkább arról tanúskodnak, hogy piros szinnév jelentése egészen a 19. század harmadáig beletartozott a veres/vôrôs szemantikäjäba (Id. ehhez Bod Péter már említett Leksikonának a piros verességként valé meghatärozäsät, Bod: Leks 222; vagy a szintén mar emlitett ,,Piros - veres színű (mint piros bőr)" definíciót, Kassai 99). A piros-vörös színpáros esete ugyanakkor arra is rámutat, hogy olykor úgy alakulnak ki az egyazon színkategóriát jelző, egyaránt elsődlegesnek mutatkozó színnévkettősök (így talán a cseh: cerveny-rudy, az orosz: cuunä-roAyboh, az olasz: blu-azzuro/celeste, à spanyol: azul-celeste, à gôrôg: umhe-yalälo, a torôk: mavi-lacivert, a japan: ao—mizu stb.), hogy egy üjabb/mäsik szinnevet kezdenek el használni az adott kognitív kategória jelölésére, miközben a korábbi kategóriajelölő sem felejtődik el. Hiszen a magyar piros-vörös esetében is tulajdonképpen egyfajta szerepváltás/helycsere történt: a piros, amely régóta a vörös párja volt, csak éppen az utóbbinál jelentéktelenebb pozíciót töltött be, egy — eddig még ismeretlen eredetű — fordulat (másképpen: a nyelvhasználatban bekövetkező változás) következtében a magyar színnevek rendszerében a vörös helyére lépett, magának követelve annak addigi kategóriajelölő státuszát. Ennek a nyelvtörténeti változásnak a következtében napjainkra a vörös egyes közösségek élőnyelvében másodlagos színnévvé degradálódott (egyes nyelvváltozatokban és dialektusokban azonban részben megtartotta
