Oldal 107 [107]
106 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS
, Csak úgy van a ti dolgotok, mint a kit felakasztanak s piros csizmát vonnak a lábára" (Actio
Curiosa, Hungarico Idiomate című, kéziratban fennmaradt színmű, Ihaly 1872, 84).
Bár a 18. században még jóval magasabb a csizma kapcsán a vörös említése, ennek
ellenére pl. már egy 1721-ből való zempléni , Limitatio" a következő lábbeli árát
is meghatározza: , Asszonyembernek való piros szattyán csizma" (ugyanitt a görög
portékák közt viszont kizárólag sárga és veres karmazsin szerepel, Id. Lehoczky
1894, 352). Egy 1726-ban lejegyzett szövegben, méghozzá az élőnyelvi fordulatokat
is megőrző periratok között, egy asszony tanúvallomásában viszont maga a , biros
csizma" jelzős szerkezet bukkan fel:
, mivel mezítláb jártam, csizmám nem lévén, Decsik Pere mingyárt egy pár piros csizmát
vett..." (Papp 1930b, 136).
Egy 1796-os perszövegben a vádlottat faggató személy kérdésében szerepel ugyanez
a jelzős szerkezet (Szenti 2009, 92).
Dugonics 19. századi frazémagyűjteményében a csizma kontextusában egyaránt
feltűnik a piros (piros, mint a csizma) és a vörös (vörös, mint a csizma) is (Dugonics:
MPéld I. 228, 236), e helyütt azonban már három másik közmondásban is feltűnik
a piros csizma" ami szintén arra mutat, hogy viszonylag korán összefonódhatott
a piros jelző ezzel a lábbelivel:
Piros csizmájának nyomát ha hogy a hé el lepi (uo. I. 94).
Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való (uo. II. 7).
Fel húzta a piros csizmát (uo. II. 67).
De ekkoriban már a csizmák gyakori alapanyagául szolgáló bőrfajtát is kizárólag
a piros szóval jellemzi egy szólás: Piros mint a" karmazsin (uo. I. 228; a 17. szäzad¬
ban még ennek a bőrfélének is inkább veres volt a színjelzője: ,egy veres karmazin
csizmasarut vettenek meg", Id. Bogdán 2006; vö. az SzI veres karmazsincsizma
adataival, Id. VI. 196). Vagyis úgy tűnik, hogy a csizma kontextusában a 19. szá¬
zadban már gyakrabban fordult elő a piros, mint a vörös/veres színnév.
7.1.1. A piros csizma 19. századi előfordulásai
A fenti hipotézisből kiindulva három gyűjteményt: a Magyar Elektronikus Könyv¬
tärt, a TörtK-t, ill. Kresz Märia Magyar parasztviselet 1820-1867 cimü munkäjänak