Oldal 106 [106]
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ 105
De voltaképpen már a középkortól kezdve a különböző szövetek és ruhadarabok
pirosas színének meghatározásakor a piros és a vörös közül szinte kizárólag az utóbbi
szerepel a forrásokban. Erről tanúskodnak a különböző levéltárakban fellelhető
hozományjegyzékek, végrendeletek és pénzügyi számadások. (Elég csak végignézni
a NySz anyagokra, öltözetre, ruhakészítésre vonatkozó szócikkeit, az ezek alatt
szereplő idézetekben is csupán a veres/vörös bukkan fel, Id. a gránát, gubás, suba,
zubbony, bélel, zsinöroztat stb. szócikkeket.) Egy öltözetdarab azonban némileg ki¬
vételt képez a fent említett megállapítás alól, ez pedig nem más, mint a piros csizma.
7.1. A PIROS CSIZMA ESETE (ELSŐ KITÉRŐ)
A címben említett lábbeli kapcsán a következőkben egy hosszabb kitérőt szán¬
dékozok tenni. A bőrből készülő lábviseletek és használati tárgyak színének a
kontextusában ugyanis már nagyon korai időktől fogva megjelenik a piros színnév
az írott forrásanyagban. (Az Erdélyi Szózrörténeti Tárban a legkorábbi piros bőrre
vonatkozó adatok időrendben: 1584-ből , piros saru", 1705-ből , piros kordovány",
1722-ből , piros csizma", 1746-ból , Piros Karmasin csizma", 1748-ból piros bőrből
készült nyereg, 1788-ból , piros Karmasin Bakkants", de 1795-ből már , karmazsin
piross" papucsról is rendelkezünk adattal."?) Feltűnő az is, hogy a , piros csizma"
szókapcsolat használata főleg a 19. században vált általánossá, előtte ugyanis a
veres/vörös is bevett jelzöje volt ennek a läbbelinek. Az a tény, hogy a piros színű
csizma a 19. szäzadban mär elsösorban paraszti, azon belüli is nöi viseletdarabnak
számított, felveti annak lehetőségét, — bár ennek bizonyítása még további vizsgá¬
latokat igényel —, hogy elsőként a parasztság körében, ill. egyes taji dialektusokban
kezdett általánossá válni a piros szó alkalmazása, majd ezt a köznapi beszédben
történt változást csak később követte a művelt rétegek írott nyelve." A piros csizma
jelzős szerkezet jelenlegi ismereteim szerint legkorábban egy 1678-as színműben
fordul elő, de itt már egy szólásszerűen megfogalmazott hasonlatban szerepel:
102 P. Zuchellinek, Kaputzinus Rendű szerzetesnek, és Miszszionáriusnak útazása... Magyar
Könyvhdz 5. 1795.
13 Ennek a hipotézisnek a valószínűségét erősíti, hogy a csizma mellett a másik olyan tárgy, amely
az írott forrásokban gyakran szerepel piros jelzővel, szintén a köznépi ruházat tartozéka, ez
pedig az egyes ünnepi ruhák díszítésére szolgáló, ill. aparasztlányok hajába font pánz/ika/szalag.
Ennek első általam ismert említése a 18. század végéről való: egy 1791-es keltezésű veszprémi
körözőlevél szerint egy olyan szökött kanászt üldöztek, akinek , külömben az viselete nem igen
kanászos", mert , fátyol nyakra valója" is van, ráadásul azt cifrán kivarrva, , piros pántlikával
be-szegve” viseli (SCHRAM 1964, 40).