Page 98 [98]
6. KAZINCZY ÉS A PIROS-VERES 97
Sőt már a 20. század elején felfigyeltek arra, hogy pl. Szegeden elfogadott vörös
tehénről és kutyáról beszélni, de olyat, hogy , vörös 16”, nem mondanak (Tömörkeny
1903, 295).? Ennek a kérdésnek a megválaszolására azonban — megfelelő források
híján — aligha vállalkozhatunk.
A következőkben táblázatba foglalva ismertetem azt is, hogy Kazinczy Ferenc
szépirodalmi műveiben, ill. fordításaiban milyen kontextusokban fordul elő
a vizsgálat tárgyát képező két színnév. A 6. táblázat tanúsága szerint Kazinczy
szépirodalmi munkáiban feltűnően megoszlik az, hogy az emberi test mely ré¬
széhez kapcsolódhat egyik, ill. másik színnév. Míg a haj/arcszőrzet az irodalmi
fogalmazásmód szerint is veres (éppúgy, mint a véresre kisírt szemek: , veresek
szemei a" siralomtól", Szentjóbi Szabó 1839, 85), addig a női száj/ajkak tónusához
kizárólag a piros színnév társul (erre már 1667-ből van példa, ld. SzI VII. 755).
Az emberi arcbőr pedig főképp negatív kontextusban veres, pozitív kontextusokban
viszont inkább zsiros (Id. a bőrhibás veres arcot, szemben az egészség piros színével).
Ugyanakkor Kazinczy a zavarba hozott hölgyek elpirulása kontextusában szintén
főleg a piros szót alkalmazta, csakúgy, mint a női arc csinosítását célzó sminkelés,
,pirosítás" vonatkozásában is. A semleges és negatív felhanggal említett ruhák/
tárgyak/dolgok színének jelölésében a vizsgált irodalmi művekben azonban fölény¬
ben van a veres, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt Kazinczy levelezése mutatta (Id. a
6. táblázat ruhanemű, textilfajta és egyéb rubrikäjät).
színei közt nem is említ kifejezetten "vörös" értelmű színnevet, csupán gesztenye- és sötétbarna"
jelentésűt [ VELLMANN 1984, 64]. Viszont a magyar szürkemarha kicsinye 4-6 hónapos
koráig világos vörösesbarna színű, ezt a szőrszínt azonban mégsem nevezték pirosnak — szemben
a simentáli tehenek színével —, vagy legalábbis azt a , veresborjú" összetételt alkalmazták ezeknek
a vöröses borjaknak a kifejezésére, amely kormeghatározó jellegű kifejezésként élt a nyelvünk¬
ben. (Bár Balassa Iván néprajzkutatót az 1920-as években még a nagyanyja azzal az utasítással
küldte a mészárszékbe, hogy csak akkor vegyen húst, , ha veresborjút vágott a mészáros", később
azonban főleg, ,amikor a piros-tarka tehenek egyre nagyobb tért hódítottak, ez a színnel kort
jelölő elnevezés egyre inkább értelmét vesztette és lassanként kiszorult a használatból", Id.
BALASSA 1963, 263).
5 Egy finn találóskérdés 19. századi magyar fordításában , piros /ó" szerepel („Piros ménló pej
kanczát nyal?" - , tűz nyalja a" fazokat"), ill. egy hasonló megfejtéssel bíró magyar találósban
viszont , vörös tehén" tűnik fel ( Egy erdő tele van vörös tehénnel; ha a" fekete közibe megy, a
vörös mind kifut?" - , kemencze, teli lánggal és parázszsal, ha a pemét, kuruglya bemegy, mind
kihuzatik", Id. PHILOFENNUS 1856, 368). Vö. még: , Veres tehén" kihasadt tőgyét említik
egy élőbeszédből lejegyzett , babonás történetben" is (Id. LUBY 1928, 202).
% . Ld. Kazinczy összes versét (MEK: http://mek.oszk.hu/o0700/00727/html/), a Pälyam emlekezete
(ORBÁN 2009), ill. a Fordítások Bessenyeitől Pyrkerig című művei kritikai kiadását (BODRO¬
GI-BORBÉLY 2009).