Oldal 553 [553]
a családjára ősidők óta jellemző makacssággal egyedül gyakorolta a censori ha¬
talmat.
(9) Ugyancsak Appius kezdeményezésére történt, hogy a Potitius nemzetség,
amely a család ősi hagyományai szerint Hercules oltáránál, az Ara Maximánál
a papi teendőket teljesítette," állami rabszolgákat tanított be, hogy nekik adja át
ezt a szent szolgálatot. (10) A hagyomány ezután megdöbbentő esetekről tudó¬
sít, amelyekből kitűnik, hogy milyen veszedelmes szentségtörés egy vallási szer¬
tartás rangját megcsorbítani: a Potitius nemzetség 12 családjából egy éven belül
kipusztult az összes felnőtt férfi — mintegy 30-an —, gyermekeikkel együtt; (11)
ráadásul az istenek Appius censornak sem felejtették el ezt a cselekedetét, mert
néhány év múlva megfosztották szeme világától.
30.
(1) Ezért a következő év [311] consuljai, Gaius Iunius Bubulcus (harmadszor)
és Ouintus Aemilius Barbula (másodszor), mindjárt az év elején panaszt tettek
a nép előtt, hogy a senazus tagságának helytelenül végrehajtott összeállítása
megfosztotta tekintélyétől a senazori rendet, (2) hisz jó néhány olyan személyt
hagytak ki, akik sokkal méltóbbak a tagságra, mint akiket beválasztottak.? Ki¬
jelentették, hogy nem veszik tudomásul ezt az önkényes és személyes kapcsola¬
tokon alapuló válogatást, amely nem tesz különbséget helyes és helytelen között.
A senatust azonnal össze is hívták, mégpedig az Appius Claudius és Gaius
Plautius censori működése előtti összetételében.
(3) Ettől az évtől kezdve két, a hadügyekkel kapcsolatos tisztség betöltése is
a nép kezébe került. Egyrészt mostantól a nép választotta meg a négy légió
számára a 16 katonai íribunust; ezeket a tisztségeket eddig — a nép szavazatai
alapján betöltött néhány hely kivételével — rendszerint a diczazorok és consulok
jóindulata osztotta szét.? A javaslatot Lucius Atilius és Gaius Marcius népéri¬
bunusok terjesztették elő. (4) Mäsreszt, a Marcus Decius n&pzribunus javaslatä¬
1 Vö. I. 7. 12-15.
? Egyéb források szerint — ahogy Livius később (IX. 46. 10-11) meg is említi — Appius
eljárásában főleg azt kifogásolták, hogy a senazusba felszabadított rabszolgák fiait is be¬
válogatta (vö. Suetonius: Claudius 24. 1) — ez azonban akár a késő köztársaságkori viszo¬
nyok visszavetítése is lehet. Egyébként ez az első megbízható adat arra, hogy a censorok
állítják össze a senazust, bár Szicíliai Diodórosz (XX. 36. 5) utal rá, hogy már a Kr. e.
318-as év censorai is végezték ezt a tevékenységet. Festus tudósítása szerint (290 L) erre
az Ovinius-féle törvény adott lehetőséget, amely kimondta, hogy a senazus tagjait a censorok
választják ki az összes rendből, alkalmasságuk alapján.
3 Kr. e. 362-ben még csak hat íribunust választhatott meg a nép (VII. 5. 8-9).
552