Oldal 486 [486]
teményeiért való hála is biztosította, háború tört ki a sidicinusok és az auruncusok
között. (2) Az auruncusok, mióta megadták magukat Titus Manlius consulnak,
nem mozgolódtak, ezért joggal fordulhattak segítségért Rómához. (3) Mielőtt
azonban a consulok elindultak volna seregükkel a Värosbél — à senatus ugyanis
úgy döntött, hogy az auruncusokat meg kell védeni —, (4) máris megérkezett
a hír, hogy az auruncusok félelmükben elhagyták városukat, és az asszonyokkal
és gyermekekkel Suessába (a mai Suessa Auruncába) vették be magukat, ősi
falaikat és városukat pedig lerombolták a sidicinusok. (5) A senazus felháborod¬
va azon, hogy a consulok késlekedésükkel cserbenhagyták a rómaiak szövetsé¬
geseit, dictatort neveztetett ki. Gaius Claudius Inregillensist nevezték ki, aki
Gaius Claudius Hortatort tette meg lovassági főparancsnoknak. (6) Csakhogy
vallási aggályok támadtak a dictatorral kapcsolatban, és mivel az augurok kije¬
lentették, hogy kinevezésüknél valószínűleg formai hiba történt, a dictator és
a lovassági főparancsnok lemondott tisztéről.
(7) Ebben az évben egy Minucia nevű Vesta-szűz gyanúba keveredett, először
a megengedettnél igényesebb megjelenése miatt, azután mert egy szolga felje¬
lentette a pontifexeknél. (8) Azok úgy döntöttek, hogy nem vehet részt az äldo¬
zatokon, és nem szabadíthatja fel szolgáit," majd kimondták rá a halálos ítéletet,
és a Porta Collinánál, a kövezett úttól jobbra, a Bűnös-mezőn elevenen eltemet¬
ték. A mezőt is nyilván az ő paráznaságáról nevezték el.
(9) Ebben az évben választottak elöször plebejus praetort Quintus Publilius
Philo személyében. Hiába tiltakozott Sulpicius consu/, és hiába jelentette ki, hogy
pályázatát nem fogja figyelembe venni; a senazus ugyanis, miután a legfőbb
tisztségek betöltésénél nem tudta érvényesíteni akaratát, a praetorvalasztasnal
már nem erősködött.
16.
(1) A következő évet, amelyben Lucius Papirius Crassus és Kaeso Duillius
voltak a consulok [336], az ausonok? ellen viselt háború tette nevezetessé, inkább
újdonsága, mint súlyossága miatt. (2) Ez a nép Cales városában lakott, és egye¬
sítette fegyveres erőit a szomszédos sidicinusokkal. A két nép seregét a rómaiak
említésre is alig érdemes ütközetben szétverték; városuk közelsége miatt hajla¬
! A rabszolgákat egyedül házasságtörés és paráznaság ügyében lehetett kínvallatással
gazdájuk elleni vallomásra bírni. Ha a Vesta-szűz felszabadíthatta volna a rabszolgáit,
azokat nem lehetett volna többé felhasználni ellene.
? Az ausonok és az auruncusok ugyanannak a népnek a keleti és nyugati ága. A két ágat
a sidicinusok közbeékelődő területe választotta szét egymástól.
485