Oldal 486 [486]
OCR
teményeiért való hála is biztosította, háború tört ki a sidicinusok és az auruncusok között. (2) Az auruncusok, mióta megadták magukat Titus Manlius consulnak, nem mozgolódtak, ezért joggal fordulhattak segítségért Rómához. (3) Mielőtt azonban a consulok elindultak volna seregükkel a Värosbél — à senatus ugyanis úgy döntött, hogy az auruncusokat meg kell védeni —, (4) máris megérkezett a hír, hogy az auruncusok félelmükben elhagyták városukat, és az asszonyokkal és gyermekekkel Suessába (a mai Suessa Auruncába) vették be magukat, ősi falaikat és városukat pedig lerombolták a sidicinusok. (5) A senazus felháborodva azon, hogy a consulok késlekedésükkel cserbenhagyták a rómaiak szövetségeseit, dictatort neveztetett ki. Gaius Claudius Inregillensist nevezték ki, aki Gaius Claudius Hortatort tette meg lovassági főparancsnoknak. (6) Csakhogy vallási aggályok támadtak a dictatorral kapcsolatban, és mivel az augurok kijelentették, hogy kinevezésüknél valószínűleg formai hiba történt, a dictator és a lovassági főparancsnok lemondott tisztéről. (7) Ebben az évben egy Minucia nevű Vesta-szűz gyanúba keveredett, először a megengedettnél igényesebb megjelenése miatt, azután mert egy szolga feljelentette a pontifexeknél. (8) Azok úgy döntöttek, hogy nem vehet részt az äldozatokon, és nem szabadíthatja fel szolgáit," majd kimondták rá a halálos ítéletet, és a Porta Collinánál, a kövezett úttól jobbra, a Bűnös-mezőn elevenen eltemették. A mezőt is nyilván az ő paráznaságáról nevezték el. (9) Ebben az évben választottak elöször plebejus praetort Quintus Publilius Philo személyében. Hiába tiltakozott Sulpicius consu/, és hiába jelentette ki, hogy pályázatát nem fogja figyelembe venni; a senazus ugyanis, miután a legfőbb tisztségek betöltésénél nem tudta érvényesíteni akaratát, a praetorvalasztasnal már nem erősködött. 16. (1) A következő évet, amelyben Lucius Papirius Crassus és Kaeso Duillius voltak a consulok [336], az ausonok? ellen viselt háború tette nevezetessé, inkább újdonsága, mint súlyossága miatt. (2) Ez a nép Cales városában lakott, és egyesítette fegyveres erőit a szomszédos sidicinusokkal. A két nép seregét a rómaiak említésre is alig érdemes ütközetben szétverték; városuk közelsége miatt hajla! A rabszolgákat egyedül házasságtörés és paráznaság ügyében lehetett kínvallatással gazdájuk elleni vallomásra bírni. Ha a Vesta-szűz felszabadíthatta volna a rabszolgáit, azokat nem lehetett volna többé felhasználni ellene. ? Az ausonok és az auruncusok ugyanannak a népnek a keleti és nyugati ága. A két ágat a sidicinusok közbeékelődő területe választotta szét egymástól. 485
