Oldal 469 [469]
OCR
elbizakodottsága pedig csak fokozódott, gondolván, Róma felől már bármit megtehetnek. (2) Így a latinok vezetői azzal az ürüggyel, hogy a samnisok ellen készülődnek háborúra, sűrűn hívtak össze gyűléseket, és minden összejövetelen titokban a Róma ellen indítandó háború tervét forralták. Campania népe pedig a megmentői ellen készülő háborúhoz is csatlakozott. (3) De bármennyire is igyekeztek mindezt titokban tartani — az volt a tervük, hogy mielőtt Róma bármit lépne, leszámolnak a hátukat fenyegető samnisokkal —, az összeesküvés híre néhány ember személyes vendégbarátai és rokonai révén eljutott Rómába. (4) A consulok a senatus felszólítására hivatali idejük letelte előtt letették tisztüket, hogy a fenyegető komoly háborúra való tekintettel minél előbb megválaszthassák az új consulokat. Ekkor vallásos aggodalomból, nehogy olyanok vezessék a választási gyűlést, akiknek hivatali idejét megrövidítették, interregnumot léptettek életbe. (5) Két interrex volt: Marcus Valerius és Marcus Fabius. Ez utóbbi vezetésével választották meg consulnak Titus Manlius Torguatust (harmadszor) és Publius Decius Must [340]. (6) Ismeretes, hogy ebben az évben érkezett Itáliába hajóhadával Alexandrosz, Épeirosz királya." Ha vállalkozását kezdetben siker koronázta volna, ez a háború kétségtelenül Rómára is kiterjed. (7) Ugyanebben a korban vitte végbe nagy tetteit a háborúban legyőzhetetlen Nagy Sándor, Alexandrosz nővérének fia, akit aztán a földkerekség másik részén, fiatalon ragadott el a szerencse, betegséget küldve rá. (8) A rómaiak, noha már nem volt kétséges szövetségeseik és a latinság elpártolása, úgy tettek, mintha a samnisok miatt, nem pedig magukért aggódnának, és a latinok tíz vezető emberét Rómába rendelték, hogy megparancsolják nekik, amit akarnak. (9) Latiumnak akkor két $raezora volt, mindketten egy-egy római coloniából: a setiai Lucius Annius és a circeiibeli Lucius Numisius. Az ő felszólításukra ragadott fegyvert nemcsak Signia és Velitrae — szintén római coloniák —, de a volscusok is. Őket név szerint látták jónak Rómába rendelni. (10) Mindenki tisztában volt megidézésük okával. Ezért a praezorok elindulásuk előtt gyűlést tartottak, ahol bejelentették, hogy a senazus beidézte őket, és a gyűlés elé terjesztették véleményüket arról, hogy miről fognak velük tárgyalni, és mit kellene erre válaszolni. " Az épeiroszi Alexandrosz Olümpiasznak, Nagy Sándor édesanyjának az öccse volt. A makedón II. Philipposz juttatta őt Epeirosz trónjára, akinek a lányát, Kleopatrát 339ben feleségül is vette. Alexandrosz itáliai hadjárata, amelyet a tarentumiak megsegítésére indított, Livius adataitól (341/340—327) eltérően inkább 334/333 és 331/330 közé tehető. 468
