Page 444 [444]
(3) Az évet sok különféle nyugtalanság tette nevezetessé. A gallok nem bírták
elviselni a tél hidegét, ezért elindultak az albai hegyekből, szertekószálva végig¬
dúlták a földeket és a tengerparti helységeket. (4) A tengert, az antiumi part
szegélyét, Lavinium vidékét és a Tiberis torkolatát görög hajóhadak veszélyez¬
tették. Így aztán a tengeri és szárazföldi rablók egyszer összetalálkoztak, bizony¬
talan kimenetelű csatát is vívtak, és úgy vonultak vissza — a gallok táborukba,
a görögök pedig hajóikra —, hogy egyik fél sem tudta, győztesnek vagy legyő¬
zöttnek tekintse-e magát. (5) Ennyi nyugtalanság között a legnagyobb ijedelmet
az keltette, hogy a latin népek Ferentina ligetében tanácskozást tartottak, ahol
félreérthetetlenül közölték a csapatokat követelő rómaiakkal: ne parancsolgas¬
sanak azoknak, akiknek a segítségére szorulnak; (6) a latinok ugyanis szíveseb¬
ben fognak fegyvert saját szabadságukért, mint idegenek hatalmáért.
(7) A senatus, amelyet a két egyidőben folyó külső háború mellett még a szö¬
vetségesek elpártolása is aggasztott, felismerte, hogy azokat, akiket a hűség nem
tart mellettük, megfélemlítéssel kell megtartani. Ezért elrendelte, hogy a consulok
minden hatalmukat latba vetve tartsanak sorozást, minthogy a szövetséges erők
elpártolása miatt csak a polgárságból szervezett hadseregre támaszkodhatnak.
(8) Az általános, nemcsak a városi, hanem a vidéki ifjúságra is kiterjedő sorozá¬
son! tíz, egyenként 4200 gyalogosból és 300 lovasból álló légiót állítottak fel.
(9) Olyan volt ez az újonnan szervezett sereg, amilyet, ha most fenyegetne külső
veszély, ma a földkerekséget betöltő római nép minden erejét mozgósítva sem
egykönnyen tudna kiállítani. Nagyon is igaz, hogy csak abban lettünk nagyob¬
bak, ami ma életünk fő célja: a gazdagságban és a fényűzésben.
(10) Az év szomorú eseményei közé tartozik, hogy az egyik consul, Appius
Claudius a háborús készülődések közben váratlanul meghalt; minden hatalom
Camillusra szállt. (11) Az atyák nem tartották illőnek, hogy az egyetlen consult
dictatornak rendeljék alá, egyrészt hogy tekintélye csorbát ne szenvedjen, másrészt
azért is, mert a Camillus melléknév a gallok elleni háborúban kedvező előjelnek
számított. (12) A consul két légiót hátrahagyott a Város védelmére, a többi nyol¬
cat megosztotta Lucius Pinarius praetorral, és apja hdsiességére emlékezve a sors¬
húzás mellőzésével átvette a gall háború irányítását. A praetomak megparan¬
csolta, hogy védelmezze a tengerpartot, és akadályozza meg, hogy a görögök
kiköthessenek. (13) Levonulva a pometiai vidékre, kiválasztott egy megfelelő
helyet egy állandó tábor számára, mivel nem szándékozott a síkságon csatát
vállalni, ha rá nem kényszerül, és úgy gondolta, hogy az ellenséget, amely szük¬
! Furcsa, hogy Livius ezt külön is kiemeli, hiszen a köztársaságkorban a sorozás mindig
elsősorban a vidéket érintette.
443