OCR
a consul — akinek, miközben elővigyázatlanul forgolódott az első sorokban, egy gall dárda majdnem keresztülfúrta a bal vállát — kis időre eltávozott a harcból. (4) Habozásukkal már-már elszalasztották a győzelmet, amikor a consul, beköttetve sebét, visszalovagolt az első vonalba, és rájuk kiáltott: , Mit állsz ott, katona? Most nem a latin vagy a szabin az ellenséged, akit ha legyőzöl, szövetségeseddé tehetsz. (5) Vadállatok ellen rántottunk kardot: vagy mi iszunk az ő vérükből, vagy ők a miénkből! Elűztétek őket a tábortól, lekergettétek a völgybe, itt álltok az ellenséges holttestek szőnyege fölött; borítsátok el velük a síkságot is, mint az előbb a hegyoldalt! (6) Ne várjátok, hogy megfutnak előletek, ha csak a szátokat tátjátok: nyomuljatok előre, támadás!" (7) Buzdító szavaira új támadásra indultak, kivetették helyükből a gallok első csapatait, majd ékeket formálva betörtek az ellenséges sereg közepébe. (8) A szétvert barbárok határozott vezetés és vezérek híján saját csapataikat rohanták le, a mezőkön szétszóródva saját táboruk mellett is elfutottak, és az albai csúcs! felé menekültek, amelyet a nagyjából egyforma dombok közül a legmagasabbnak láttak. (9) A consul a táboron túl nem üldözte őket, mert sebe is akadályozta, de seregét sem akarta az ellenség megszállta dombok alá vezetni. A táborban lelhető összes zsákmányt átengedte a katonáknak, és a galloktól szerzett prédával gazdagon megrakodott győztes sereget visszavezette Rómába. (10) A consul sebesülése késleltette a diadalmenetet; ugyanezért érezte szükségét a senafus a dictatorválasztásnak, hogy legyen, aki a beteg consulok helyett a választógyűlést megtartja. (11) Lucius Furius Camillust nevezték ki dictatornak, aki mellett Publius Cornelius Scipio lett a lovassági főparancsnok. A. dictator elérte, hogy a consuli tisztség, mint régen, újra az atyák birtokába jutott. Ezért az atyák lelkes támogatásával őt magát választották meg consulnak; tiszttársa Appius Claudius Crassus lett [349]. 25. (1) Még az új consulok hivatalba lépése előtt? tartotta meg diadalmenetét Popillius a gallokon aratott győzelemért. A köznép nagy lelkesedéssel fogadta, és ezt kérdezgették egymástól suttogva: tessék, kinek lehet oka rá, hogy elégedetlen legyen a plebejus consulal? (2) Egyszersmind szidtäk a dictatort, aki a Liciniustörvény semmibevételéért kapta jutalmul azt — ami egyéni törtetése miatt még gyalázatosabb, mint a nyilvános jogsértés miatt —, hogy dictator létére saját magát választathatta meg consulnak. ! Az ,albai csúcs" (arx Albana) valószínűleg a mai Monte Cavo (948 m). A rómaiak szemében néha elmosódott a határ a hegynek és dombnak nevezhető magaslatok között. 2 A diadalmenetek jegyzéke, a Fasti Triumphales szerint február 17-én. 442