Page 385 [385]
18.
(1) Miközben Manlius mozgalma kezdett új erőre kapni, az év vége felé meg¬
tartották a választási gyűlést, és Servius Cornelius Maluginensist (másodszor),
Publius Valerius Potitust (másodszor), Marcus Furius Camillust (ötödször),
Servius Sulpicius Rufust (mäsodszor), Gaius Papirius Crassust és Titus Ouinctius
Cincinnatust (másodszor) választották meg consuA hatáskörű katonai ribunus¬
nak [384]. (2) Az év elején a szomszédokkal béke volt, ami az atyáknak és
a köznépnek egyaránt kapóra jött; a köznépnek azért, mert nem szólította el
a sorozás, és így remélte, hogy hatalmas vezére segítségével kiharcolhatja adós¬
ságai elengedését; az atyáknak azért, mert semmiféle külső fenyegetés nem vonta
el figyelmüket a belső bajok orvoslásáról. (3) Minthogy mindkét fél szenvedélyei
egyre magasabbra csaptak, közel volt az összeütközés. Manlius a házába hívta
a plebejusokat, vezetőikkel éjjel-nappal felforgató terveiről tanácskozott; sokkal
több vállalkozó kedv és bosszúvágy élt benne, mint azelőtt. (4) Bosszúvágyát
szította a nemrég elszenvedett szégyen, mert lelke nem volt hozzászokva a meg¬
aláztatáshoz; elbizakodottságát pedig növelte, hogy a dictator nem mert úgy
elbanni vele, ahogy annak idején Cincinnatus Quinctius bant el Spurius Mae¬
liusszal, és hogy a bebörtönzése miatt támadt gyűlölet elől nemcsak a dictatornak
kellett azzal kitérnie, hogy hatalmáról lemondott, de a senazus sem bírta sokáig.
(5) Ezek miatt önhittséggel és egyszersmind elkeseredéssel eltelve így szítot¬
ta a köznép amúgy is izzó haragját: , Mikor ébredtek végre tudatára saját erő¬
töknek? Hiszen a természet még az állatoknak is megadta önnön erejük tudatát!
Legalább számoljatok utána, hányan vagytok ti, hányan ellenségeitek! (6) De
még ha mindegyikőtökre egy-egy ellenfél jutna, akkor is biztos vagyok benne,
hogy ti küzdenétek keményebben a szabadságért, mint ők a zsarnokságért. Ahá¬
nyan kôrülvettetek egy-egy patrénust chenseiként, most egyetlen ellenséggel
szemben lesztek annyian. (7) Csak villantsátok fel a háború lehetőségét, és
megkapjátok a békét. Hadd lássák, hogy el vagytok szánva az erőszakra, és ön¬
ként engednek jogaikból. Vagy bátran cselekedtek együtt, vagy egyenként tűrtök
el mindent. Meddig várjátok még tőlem a segítséget? (8) En ugyan senkit sem
fogok cserbenhagyni, de azon legyetek, hogy engem se hagyjon cserben a sze¬
rencse. Én, a ti oltalmazótok, amikor ellenfeleim úgy akarták, egyszerre egy senki
lettem, és ti mind csak néztétek, hogyan hurcolnak fogságba engem, aki egyen¬
ként mentettelek meg titeket a fogságtól. (9) Es mire számíthatnék, ha ellensé¬
geim még többre is vetemednének? Várjam meg, amíg úgy végzem, mint Cassius
és Maelius? Nagyon helyes, hogy elborzadva kidltjatok: »Azt nem engedhetik
az istenek!« Igen 4m, csakhogy 6k nem fognak az én kedvemért leszállni az
égből. Benneteket kellene arra késztetniük, hogy ne hagyjátok, mint ahogy
engem is arra késztettek, akár fegyvert, akár tógát viseltem, hogy megvédjelek
384