Page 379 [379]
rendíthetetlenül várjátok be az ellenség támadását. (9) Majd aztán, ha hiába
szórták rátok dárdáikat, és rendezetlenül rontanak álló soraitokra, akkor villan¬
janak fel a kardok, akkor jusson mindenkinek eszébe, hogy maguk az istenek
állnak a rómaiak mellett, az istenek küldtek minket kedvező madárjóslattal
a csatába. (10) le, Titus Ouinctius, tartsd készenlétben a lovasságot addig a pil¬
lanatig, amikor megkezdődik a harc; és mihelyt látod, hogy az arcvonalak kö¬
zelharcban akaszkodnak össze, és így az ellenség figyelmét más félelmetes dolog
köti le, intézz rettenetes lovasrohamot ellenük, és nekik rontva ziláld szét a küz¬
dők sorait." (11) Lovas és gyalogos úgy harcolt, ahogy a dictator megparancsol¬
ta; a vezér nem hagyta cserben légióit, sem a szerencse a vezért.
13.
(1) Az ellenséges tömeg, amely egyedül nagy számában reménykedett, csak
szemmel mérte fel a csatasorokat, ezért meggondolatlanul kezdte meg a harcot,
és meggondolatlanul is hagyta abba. (2) Harciassága csak a csatakiáltásig, a dár¬
dák elhajításáig és az első rohamig tartott, de sem a kardokkal vívott közelhar¬
cot, sem az ellenség elszántan villogó szemeit nem bírta elviselni. (3) Meginogtak
az első sorok, fejvesztettség lett úrrá a tartalékosokon is, és a rémületkeltésben
a római lovasság is megtette a magáét. Az ellenség egységei több ponton fel¬
bomlottak, egész vonala megingott, hullámzó mozgásba jött. Majd amint az
elsők elestek, ki-ki látta, hogy az öldöklés előbb-utóbb őt is utoléri, és megfu¬
tamodott. (4) A római sereg a sarkukban volt. Amíg az ellenség fegyveresen,
zárt alakzatban menekült, az üldözés feladata a gyalogosokra hárult. Amikor
azonban már látták, hogy menekülés közben elhányják fegyvereiket, és seregük
szétszóródik a földeken, akkor adott jelre megindultak a lovaszurmák, nehogy
míg egy-egy katona megölésével vesztegetik az időt, a nagy tömegnek lehető¬
séget adjanak a megmenekülésre. (5) Ugy gondolták, elég, ha dárdákkal és ré¬
mületkeltéssel akadályozzák futásukat, és eléjük lovagolva feltartóztatják őket,
amíg odaér a gyalogság, és megfelelő öldökléssel végleg megsemmisítheti az
ellenséget. (6) A menekülésnek és az üldözésnek csak az éjszaka vetett véget.
Még aznap elfoglalták és kirabolták a volscusok táborát is. A szabadon született
hadifoglyok kivételével az egész zsákmányt a katonák kapták meg. (7) A foglyok
nagyrészt latinok és hernicusok voltak, ráadásul nem holmi zsoldért katonásko¬
dó közrendűek, hanem akadtak köztük előkelő fiatalemberek is, nyilvánvaló
bizonyítékául annak, hogy az ellenséges volscusokat állami szinten támogatták.
(8) Felismertek néhány circeiibeli polgárt is és néhány telepest Velitraeból:
Rómába küldték őket, és ott az atyák vezetőinek kérdéseire — akarcsak a dictator
előtt — kertelés nélkül beismerték népük elpártolását.
378