Seite 372 [372]
gukat a háborúba, (5) bár azt állítják, hogy ez nem állami döntés eredménye, ők
csak nem akadályozzák meg, hogy ifjaik ott harcoljanak önkéntesként, ahol
akarnak.
(6) Elmúlt már az az idő, amikor bármilyen háborút félvállról lehetett venni.
A senatus hálát adott az isteneknek, hogy Camillus tisztséget visel, mert ha
magánember volna, dictatorrä kellene kinevezni. T'iszttärsai is kijelentették:
mihelyt bármilyen háborús veszély támad, ezt az egy férfiút illeti a legfőbb ve¬
zetés. (7) Ök készek hatalmukat Camillus alá rendelni — mondták —, és nem
hiszik, hogy tekintélyük csorbát szenved, ha egy ilyen férfi tekintélye előtt hát¬
térbe húzódnak.
A tribunusokat a senatus elismerésben részesitette. Maga Camillus is meg¬
rendülten mondott nekik köszönetet. (8) Súlyos felelősséget szab rá a római nép
— mondta -, amely immár negyedízben választotta meg őt, nagy terhet rak
a vállára a senatus azzal, hogy testületileg ilyen véleménnyel van róla, de a leg¬
nagyobb feladatot tiszttársai mérték ki rá, amikor oly megtisztelő módon alá¬
rendelték magukat neki. (9) Ezért, ha munkakedvét és tettrekészségét még lehet
növelni, önmagát is felülmúlva fog törekedni arra, hogy az államnak róla táplált
egyhangú jó véleményét meg is szilárdítsa. (10) Ami a háborút és az antiumiakat
illeti, az ugyan inkább csak fenyegetés, mint valós veszély, de ő azt mondja: nem
szabad félni semmitől, de éppúgy nem szabad semmit lekicsinyelni. (11) Róma
városát a szomszédok irigysége és gyűlölete veszi körül, így az állam sorsát több
seregre és több hadvezérre kell bízni. (12) , Te, Publius Valerius — folytatta —,
velem együtt az antiumi ellenség ellen fogod vezetni a légiókat, és megosztjuk
a vezetés, a tervezés gondját. (13) le, Ouintus Servilius, a másik, felszerelt és
harcra kész hadsereggel a Város előtt táborozol, és figyeled, hátha megindulnak
akár az etruszkok, mint nemrégiben, akár a latinok és hernicusok, akik újabban
kellemetlenkednek. Meg vagyok győződve róla, hogy úgy fogod feladatodat
teljesíteni, amint az atyádhoz, nagyatyádhoz, magadhoz és hat íribunusi tiszt¬
segedhez meltö.! (14) Lucius Quinctius szervezzen egy harmadik sereget a fel¬
mentettekből és az öregekből a Város falainak őrizetére. Lucius Horatius gon¬
doskodjon fegyverekről," gabonáról és minden egyébről, amire háborús időben
szükség van. (15) Téged pedig, Servius Cornelius, mi, a tiszttársaid megbízunk
! O. Servilius nagyapja, P. Servilius Kr. e. 463-ban volt consu/ (III. 6. 1-9), apja, O. Servilius
Priscus Fidenas pedig Kr. e. 435-ben mint dictator elfoglalta Fidenaet (IV. 22.), majd
418-ban ismét diczazori tisztséget viselt.
? Inkább a fegyvergyártás előmozdításáról lehet szó, mint arról, hogy az állam biztosította
volna a katonáknak a fegyvert — ez utóbbi inkább csak a III. században vált jellemzővé.
371