OCR
gukat a háborúba, (5) bár azt állítják, hogy ez nem állami döntés eredménye, ők csak nem akadályozzák meg, hogy ifjaik ott harcoljanak önkéntesként, ahol akarnak. (6) Elmúlt már az az idő, amikor bármilyen háborút félvállról lehetett venni. A senatus hálát adott az isteneknek, hogy Camillus tisztséget visel, mert ha magánember volna, dictatorrä kellene kinevezni. T'iszttärsai is kijelentették: mihelyt bármilyen háborús veszély támad, ezt az egy férfiút illeti a legfőbb vezetés. (7) Ök készek hatalmukat Camillus alá rendelni — mondták —, és nem hiszik, hogy tekintélyük csorbát szenved, ha egy ilyen férfi tekintélye előtt háttérbe húzódnak. A tribunusokat a senatus elismerésben részesitette. Maga Camillus is megrendülten mondott nekik köszönetet. (8) Súlyos felelősséget szab rá a római nép — mondta -, amely immár negyedízben választotta meg őt, nagy terhet rak a vállára a senatus azzal, hogy testületileg ilyen véleménnyel van róla, de a legnagyobb feladatot tiszttársai mérték ki rá, amikor oly megtisztelő módon alárendelték magukat neki. (9) Ezért, ha munkakedvét és tettrekészségét még lehet növelni, önmagát is felülmúlva fog törekedni arra, hogy az államnak róla táplált egyhangú jó véleményét meg is szilárdítsa. (10) Ami a háborút és az antiumiakat illeti, az ugyan inkább csak fenyegetés, mint valós veszély, de ő azt mondja: nem szabad félni semmitől, de éppúgy nem szabad semmit lekicsinyelni. (11) Róma városát a szomszédok irigysége és gyűlölete veszi körül, így az állam sorsát több seregre és több hadvezérre kell bízni. (12) , Te, Publius Valerius — folytatta —, velem együtt az antiumi ellenség ellen fogod vezetni a légiókat, és megosztjuk a vezetés, a tervezés gondját. (13) le, Ouintus Servilius, a másik, felszerelt és harcra kész hadsereggel a Város előtt táborozol, és figyeled, hátha megindulnak akár az etruszkok, mint nemrégiben, akár a latinok és hernicusok, akik újabban kellemetlenkednek. Meg vagyok győződve róla, hogy úgy fogod feladatodat teljesíteni, amint az atyádhoz, nagyatyádhoz, magadhoz és hat íribunusi tisztsegedhez meltö.! (14) Lucius Quinctius szervezzen egy harmadik sereget a felmentettekből és az öregekből a Város falainak őrizetére. Lucius Horatius gondoskodjon fegyverekről," gabonáról és minden egyébről, amire háborús időben szükség van. (15) Téged pedig, Servius Cornelius, mi, a tiszttársaid megbízunk ! O. Servilius nagyapja, P. Servilius Kr. e. 463-ban volt consu/ (III. 6. 1-9), apja, O. Servilius Priscus Fidenas pedig Kr. e. 435-ben mint dictator elfoglalta Fidenaet (IV. 22.), majd 418-ban ismét diczazori tisztséget viselt. ? Inkább a fegyvergyártás előmozdításáról lehet szó, mint arról, hogy az állam biztosította volna a katonáknak a fegyvert — ez utóbbi inkább csak a III. században vált jellemzővé. 371