Page 366 [366]
értesüléseket fogok közreadni: arról, mi történt a Város újjászületése után há¬
borúban és békében, miután mintegy puszta tönkjéből hajtott ki új, még virulóbb
és termékenyebb létre.
(4) A Város kezdetben Marcus Furiusra támaszkodott, ugyanarra a vezetőre,
akinek talpra állását is köszönhette; nem is engedték, hogy dictatori hatalmat
a hivatali év vége előtt! letegye. (4) Minthogy nem akarták a következő évi
választógyűlést azokra a fribunusokra bízni, akik működése idején a Várost el¬
foglalták a gallok, ismét inzerregnum következett. (6) Míg a Város újjáépítésén
lankadatlan erővel serénykedő polgárokat teljesen lekötötte a munka, Gnaeus
Marcius népzribunus törvény elé idézte a tisztségétől nemrég megvalt Quintus
Fabiust azzal a váddal, hogy amikor követségben járt a galloknál, a népek jogát
megsértve beavatkozott a harcba.? (7) Fabiust az elítéltetéstől csak a halál men¬
tette meg, amely annyira jókor vitte el, hogy sokan öngyilkosságra gyanakodtak.
(8) Megkezdődött az interregnum: Publius Cornelius Scipio lett az interrex,
majd utána Marcus Furius Camillus, akinek elnökletével consuli hatáskörű ka¬
tonai zribunussá választották Lucius Valerius Publicolát (másodszor), Lucius
Verginiust, Publius Corneliust, Aulus Manliust, Lucius Aemiliust és Lucius
Postumiust [389].
(9) Közvetlenül az interregnum után hivatalba is léptek, és minden egyebet
félretéve elsősorban a vallási ügyekről kérték ki a senazus véleményét. (10) Elő¬
ször is elrendelték, hogy össze kell gyűjteni a még meglévő törvényeket és szer¬
zodéseket — a tizenkét táblát és a királyok néhány törvényét —; néhányat közhír¬
ré is tettek, de az istenek tiszteletére vonatkozókat titokban tartották, elsősorban
a pontifexek miatt, akik a tömeget vallásos érzelmeinél fogva akarták uralmuk
alatt tartani. (11) Ezután a baljós előjelű napokról kezdtek tárgyalni. A kettős
vereségrôl nevezetes quintilis 18-ât — ezen a napon mészäroltäk le a Fabiusokat
Cremeránál, és ekkor volt az Allia folyónál a Város pusztulását eredményező
végzetes csatavesztés — az utóbbi vereségről Allia napjának nevezték el, és azzal
emelték ki a többi közül, hogy e napon sem állami, sem magánügyet nem szabad
intézni. (12) Némelyek szerint azért tilos a quinzilis idusät követö napon? is az
istenek tiszteletevel kapcsolatos minden cselekedet, mert Sulpicius katonai
tribunus guintilis idusa után kedvezőtlen előjelekkel áldozott, és bár ezután sem
sikerült megbékíteni az isteneket, a római sereget harmadnapra odavetették az
! Nem Camillus diczatorságának (elvileg féléves) idejéről van szó, hanem arról, hogy a fő¬
tisztviselők szolgálati ideje június végén járt le, és ekkor választották meg utódaikat. A cél
tehat az volt, hogy még Camillus vezesse a vélasztasokat mint dictator.
2 Vo. V. 36.
3 Vagyis jülius 16-än.
365