Page 144 [144]
(5) Mindkét hadsereg észrevette ennek az egy férfinak a halálát, és a római
sereg meg is hátrált volna, de Marcus Fabius consul átugratott az ott heverő tetem
fölött, és pajzsát maga elé tartva elkiáltotta magát: , Erre esküdtetek hát fel,
katonák, hogy menekülve tértek vissza a táborba? (6) Jobban féltek e minden¬
kinél hitványabb ellenségtől, mint Iuppitertől és Marstól, akikre esküt tettetek?
Én ugyan nem esküdtem meg, de vagy győztesként térek vissza, vagy itt, mel¬
letted esem el a harcban, Ouintus Fabius!" Mire így felelt a consulnak az előző
évi consul, Kaeso Fabius: , Azt hiszed, öcsém, ezekkel a szavakkal rábírhatod őket,
hogy harcoljanak?" Majd megteszik az istenek, akikre megesküdtek. (7) Mi pedig,
ahogy élharcosokhoz illik, ahogy a Fabius névhez méltó, inkább küzdve, semmint
buzditässal lelkesitsük harcra a katonäkat!” Es a két Fabius lándzsát szegezve
előretört, magukkal ragadva az egész csatasort.
47.
(1) Míg az egyik oldalon újraindult a küzdelem, Gnaeus Manlius consul éppoly
derekasan vezette a harcot a másik szárnyon, ahol egészen hasonló fordulatok
közepette folyt a csata. (2) Manlius consul, ahogy a másik szárnyon Ouintus
Fabius, már-már megfutamította az ellenséget lelkes katonái élén, de mihelyt
súlyosan megsebesült és elhagyta az arcvonalat, katonái azt hitték, meghalt, így
meghátráltak. (3) Fel is adták volna állásaikat, ha a másik consu/ néhány lovas¬
turmaval oda nem vágtat, azt kiáltva, hogy tiszttársa él, ő maga pedig megfuta¬
mította az ellenség másik szárnyát, és ide már győztesként érkezik. Így aztán
feltartóztatta a visszavonuló sereget. (4) Manlius maga is megjelent, hogy hely¬
reällitsa a csatarendet. A ket consu/ ismerös arcának látványa fellelkesítette
a katonákat. Közben már az ellenség csatarendje is meggyengült, mivel szám¬
beli fölényükben bízva kivonták a harcból tartalékos csapataikat, hogy ostrom¬
mal vegyék be a római tábort.
(5) Rövid küzdelem után be is törtek a táborba; de amíg ott időztek, inkább
a fosztogatással, mint a harccal törődve, a római sereg sriariusai,! akik az elsé
rohamot nem tudták feltartóztatni, küldöttek útján tájékoztatták helyzetükről
a consulokat, majd csapatba verődve visszatértek a fővezér sátrához, és a maguk
erejéből újra felvették a harcot. (6) Manlius consu/ vissza is lovagolt a táborhoz,
és katonaságot állított az összes kapu elé, elzárva az ellenség útját. Kilátástalan
helyzetük az etruszkokat nem is vakmerővé, inkább eszeveszetté tette. Miután
hiábavaló támadással többször is megrohanták azokat a pontokat, ahol kiutat
reméltek, egy csapat ifjú a fegyverzetéről jól felismerhető consulra rontott. (7)
! A harmadik csatasorban küzdő öreg katonák, akiket csak vészhelyzetben volt szokás
bevetni. Vö. VIII. 8. 10-12.
143