Page 71 [71]
életben marad, súlyosabb bosszút áll a gyilkosságért, mint egy magánember;
aztán meg ha megölik is Serviust, választ majd a király másik vőnek valót, és
megteszi örökösévé. (5) Így hát inkább a király ellen terveztek merényletet.
A gaztettre két szilaj természetű pásztort választottak ki. Ezek megszokott
parasztszerszámaikkal felszerelve beléptek a királyi palota előcsarnokába, és
hangosan, ahogy a torkukon kifért, veszekedést színleltek, hogy magukra vonják
a teljes királyi szolgaszemélyzet figyelmét. Aztán mindketten a királyt szólítot¬
ták; zajongásuk eljutott a palota belsejébe, míg végül Targuinius maga elé hívat¬
ta őket. (6) Előbb mindketten hangoskodtak, egymást igyekeztek túlkiabálni;
miután a /iczor csendet parancsolt, és felszólította őket, hogy előbb az egyik, majd
a másik beszéljen, végül felhagytak vele, hogy egymás szavába vágjanak. Az egyik
pásztor, amint eltervezték, belefogott a mondókájába. (7) Miközben a király
figyelmesen, teljesen elmerülve hallgatta, a másik előrántott egy bárdot, fejbe
vágta vele Targuiniust; majd a sebben hagyva a fegyvert, mindketten kirohantak
a palotából.
41.
(1) Mialatt a haldokló Targuiniust a körülötte állók gondjaikba vették, a /ictorok
már el is fogták a menekülőket. Kiáltozás, csődület támadt, a nép csodálkozva
figyelte, hogy mi folyik. Tanaguil a felfordulás közepette bezáratta a királyi
palota kapuit, kizavarta a szemtanúkat. Nagy serényen előkészíttetett mindent,
ami a seb ellátásához kell, mintha még volna remény, egyszersmind arra az
esetre, ha reményében csalatkozna, egyéb óvintézkedéseket tett. (2) Hamar el¬
küldött Serviusért, odavitte már-már halott férjéhez, és jobbját megragadva kérte,
ne tűrje, hogy apósa halála bosszulatlan maradjon, anyósával pedig kényük¬
kedvük szerint bánjanak ellenségei. (3) , Tiéd a királyi hatalom, Servius — mond¬
ta —, ha férfi vagy, és nem azoké, akik mások keze által követték el ezt a ször¬
nyűséges gaztettet. Kelj fel, és kövesd az istenek útmutatását, akik, szent tűzzel
övezve fejedet, egykor dicső hírnevet jövendöltek neked. Most hát lelkesítsen
az az isteni láng: most jött el valóban az ébredés ideje. Mi is királyok lettünk,
idegen létünkre; mindig arra gondolj, hogy ki vagy, és ne arra, honnan szárma¬
zol. Ha pedig ez a váratlan fordulat megbénítja a gondolataidat, menj az enyé¬
im után." (4) Miközben a kiáltozó, tolongó tömeget már alig lehetett feltartóz¬
tatni, Tanaquil a palota felső szintjéről, a Nova Viára nyíló ablakból! — a király
! Ez a részlet a történet hellenisztikus kiszínezésére utal: a korabeli római építészetben
nem voltak emeletes házak, amelyek felső szintjéről szónokolni lehetett volna — az ale¬
xandriai királyi palotában ez sokkal inkább megvalósítható volt, és Tanaguil eljárására
(a király halálának eltitkolása a trónöröklés biztosításáig) valóban vannak alexandriai
70