Page 414 [414]
XXVIII. könyv
Tartalmi összefoglaló (Kr. e. 207-205)
Silanusnak, Scipio /egazusának és Luciusnak, Scipio testvérének győzelmei His¬
pániában a punok fölött; P. Sulpicius proconsul sikerei Attalosszal, Kis- Azsia
királyával szövetségben Philipposz makedón király ellen, az aitdlok megsegité¬
sére.
M. Livius és Claudius Nero consuloknak megszavazzäk a diadalmenetet.
Livius, mivel saját hadszínterén aratott győzelmet, négyesfogaton vonul be
Rómába, Nero pedig lovon követi, mert ő csak támogatásul érkezett tiszttársa
hadszínterére. De így is Nero arat több dicsőséget és tiszteletet, hiszen többet
is vitt véghez a háborúban, mint tiszttársa.
Vesta templomában őrzője hanyagsága miatt kialszik a szent tűz. A vétkes
Vesta-szüzet halálra korbácsolják.
Hispániában P. Scipio a háború 14. és saját ott-tartózkodása 5. évében befe¬
jezi a háborút a punok ellen. Teljesen kiszorítja a hadszíntér birtokából az el¬
lenséget, és római kézre keríti Hispániát. Tarracóból átkel Afrikába, és szövet¬
séget köt Syphaxszal, a masaesuliusok! királyával. Itt együtt vacsorázik Giskon
fia Hasdruballal.
Scipio Új-Karthágóban gladiátorjátékokat rendez apja és nagybátyja emlé¬
kére, de nem gladiátorokkal, hanem olyanok részvételével, akik a vezér iránti
tiszteletből vagy kihívásos alapon szállnak harcba. Két rokon királyfi is megküzd
így a trónért.
Gisia? város ostroma idején a városbeliek máglyát raknak, ott ölik meg asz¬
szonyaikat és gyermekeiket, és magukat is a lángok közé vetik.
Scipio súlyosan megbetegszik, mire zendülés tör ki a hadsereg egy részében.
Amikor a vezér erőre kap, leveri a zendülést, és megadásra kényszeríti Hispánia
fellázadt népeit.
Scipio barátságot köt Massinissa numida királlyal, aki segítséget ígér neki
arra az esetre, ha átkel Afrikába, majd Gades lakóival is, miután Magon elhagy¬
ta a várost, mert írásbeli utasítást kapott Karthágóból, hogy keljen át Itáliába.
Ezután Scipio visszatér Rómába, és consullá választják. Afrikát kéri működé¬
si területnek. O. Fabius Maximus ellenkezése dacára meg is kapja Szicíliát, és
engedélyezik neki, hogy átkeljen Afrikába, ha az állam érdekében jónak látja.
! Az eredeti szövegben a népnév — tévesen — Massy/ii alakban szerepel, ami a Maesulii (tehát
nem a Masaesulii) népnév görög alakjának átvétele.
? A liviusi szövegben (XXVIII. 22-23.) Astapa áll.
413