Page 402 [402]
41.
(1) Hannibal mindenhonnan összegyűjtötte téli szállásra vagy bruttiumi hely¬
őrségekbe elosztott csapatait, majd Lucaniába vonult, Grumentum alá, remélve,
hogy visszaszerezheti azokat a városokat, amelyek félelemből a rómaiakhoz
pártoltak. (2) Ugyanide tartott Venusiából a római consul is, alaposan felderitve
az utakat, és az ellenségtől mintegy másfél mérföldnyire ütött tábort. (3) Majd¬
nem úgy látszott, mintha a pun tábor sánca összeérne Grumentum falaival: fél
mérföld volt közöttük a távolság. (4) A pun és a római tábor között síkság hú¬
zódott, amelyet kopár dombok szegélyeztek — a karthágóiaknak balról, a róma¬
iaknak jobbról -, de ezeket egyik fél sem látta gyanúsnak, mert nem volt rajtuk
erdő vagy egyéb, cselvetésre alkalmas búvóhely. (5) A síkság közepén a két fél
előőrsei elő-előrontva említésre is alig méltó csetepatékat folytattak. A római¬
aknak szemmel láthatóan egyetlen céljuk volt: megakadályozni az ellenség el¬
távozását. Hannibal azonban szeretett volna kijutni onnan, ezért újra meg újra
csatára sorakoztatta egész seregét. (6) Ekkor a consul az ellenség módszeréhez
folyamodott. Kihasználva, hogy a teljesen csupasz dombok felől semmiféle
cselvetéstől nem lehetett tartani, megparancsolta, hogy öt cohors és még öt
manipulus éjjel keljen át a magaslatokon, és húzódjon meg a dombok túloldalán.
(7) Velük küldte Tiberius Claudius Asellus katonai ¢ridunust és Publius Clau¬
dius szövetséges parancsnokot, akiknek utasításba adta, hogy mikor törjenek elő
rejtekhelyükről és üssenek rajta az ellenségen. (8) Ő maga kora hajnalban min¬
den gyalogos és lovas csapatával kivonult az ütközetre. Kisvártatva Hannibal is
kitűzte a csatára szólító jelet, és táborát betöltötte a fegyvereikért szétfutó har¬
cosok kiáltozása. Lovasai és gyalogosai tülekedve zúdultak ki a kapun, és a mezőn
szétszóródva siettek az ellenség felé. (9) A consul rendezetlenségüket látva meg¬
parancsolta Gaius Aurunculeiusnak, a III. légió katonai éribunusának, hogy a
légió lovasait a lehető legnagyobb lendülettel szabadítsa rá az ellenségre, (10)
amely birkanyáj módjára tódult ki az egész síkságra, úgyhogy letiporhatják és
lekaszabolhatják, még mielőtt felsorakozna.
42.
(1) Hannibal még el sem hagyta táborát, amikor már meghallotta a csatakiáltást.
A lármára felriadva gyorsan az ellenség ellen vezette csapatait. (2) Az elsőket
már elérte a lovasság megelőző csapása, miközben az I. római légió és a jobb
szövetséges ala is támadásra indult. Az ellenség rendezetlenül kezdett közel¬
harcba, aszerint hogy lovas vagy gyalogos elé sodorta-e őket a véletlen. (3) A csata
hevességét fokozta a tartalék csapatok bekapcsolódása, ahogy egyre többen
érkeztek rohanva a küzdelembe. Hannibal a zűrzavar és rémület közepette is fel
tudta volna sorakoztatni harcban álló csapatait — ami nem könnyű, ha nem egy
401