OCR
— mondogatták -, és megakadályozták az ártatlan sereg pusztulását, csak a consuloknak kellett halällal bünhödniük sajät meggondolatlansägukert. 34. (1) Az atyak, amikor feltérképezték a lehetséges consufeldlteket, ügy talältäk, hogy Gaius Claudius Nero messze kimagaslik a többiek közül. (2) Már csak tiszttársat kerestek mellé. Kiváló embernek tartották ugyan, de azt is tudták róla, hogy túlságosan is tettre kész és vakmerő, figyelembe véve a jelenlegi hadi helyzetet és azt, hogy Hannibal lesz az ellenfele. (3) Ezért úgy vélték, heves természetét oly módon kell féken tartani, hogy megállapodott és körültekintő embert választatnak mellé tiszttársul. Ezt az embert Marcus Livius személyében találták meg, akit évekkel azelőtt, consuA tisztségének letétele után a népgyűlés elítélt," (4) és ő ezt a megszégyenítést olyannyira szívére vette, hogy vidékre költözött, sok éven át távol élt a Várostól, és senkivel sem érintkezett. (5) Mintegy nyolc évvel elítéltetése után? bírták rá a consulok, Marcus Claudius Marcellus és Marcus Valerius Laevinus, hogy térjen vissza Rómába. Elhanyagolt ruhában, lenőtt hajjal és szakállal jelent meg; arcával és külsejével tüntetőleg jelezve, hogy nem felejtette el az elszenvedett gyalázatot. (6) A censorok, Lucius Veturius és Publius Licinius kötelezték, hogy nyiratkozzon meg, vegyen tiszta ruhát, jelenjen meg a senazusban, és vállaljon egyéb hivatalos kötelezettségeket is. (7) De még a senatusban is csak egyszavas válaszokat adott, ha a véleményét kérdezték, vagy csak odavonult valamelyik oldalra. Csak amikor egyik rokonának, Marcus Livius Macatusnak a jó híre forgott veszélyben, akkor szánta rá magát, hogy felálljon és kifejtse véleményét a senatus előtt. (8) Amikor annyi évi hallgatás után megszólalt, magára vonta az emberek figyelmét. Meg is indult a szóbeszéd: Liviusszal méltatlanul bánt a nép, és igen nagy kár volt, hogy ebben a súlyos háborúban az állam nem vehette igénybe egy ilyen ember szolgálatait és tanácsait. (9) Sem Quintus Fabiust, sem Marcus Valerius Laevinust nem adhatják tiszttársul Gaius Nero mellé, mert két patríciust nem választhatnak meg." (10) Ugyanez a helyzet Titus Manliusszal, nem is szólva arról, hogy egyszer már elutasította és a jövőben is el fogja utasítani a neki felajánlott consulságot. Micsoda nagyszerű párosítás lenne, ha Marcus Liviust tehetnék meg Gaius Claudius tiszttársának! ! M. Liviust a pharoszi Démétriosz ellen vívott háborúban szerzett zsákmány hűtlen kezelésének vádjával ítélték el 218-ban (vö. XXII. 35. 3). 2 Kr.e. 210-ben. 3 A köznép Kr. e. 367-ben vívta ki annak kimondását, hogy plebejus is lehet consul (VI. 42.), és 342 óta vált állandó gyakorlattá, hogy az egyik consult a köznépből választják. 392