Page 326 [326]
OCR
gáról, hogy mintha az én bűnösségemről folyna a vita, consu/ létemre védőbeszédet mondjak holmi görögök vádjaival szemben. (2) De nem is az a vizsgálat tárgya, hogy én mit tettem — hiszen az ellenséggel szemben való eljárásomat mindenben igazolja a hadijog —, hanem azt, hogy ők milyen bánásmódot érdemeltek. Hiszen ha ők nem voltak ellenségeink, egyre megy, hogy Szürakuszai városával most vagy még Hierón életében bántam-e erőszakosan. (3) De ha ők elpártoltak a római néptől, ha fegyverrel támadtak követeinkre, elzárták előlünk városukat és falaikat, és karthágói sereggel védték azt ellenünk, ki találhat kivetnivalót abban, hogy miután ellenség módjára bántak velünk, ők is ezt kapták vissza? (4) Szóba sem álltam Szürakuszai vezető embereivel, amikor felajánlották a város átadását, hanem alkalmasabbnak találtam e fontos feladatra Szósziszt és a hispán Moericust? Ti nem lehettek épp az utolsók a szürakuszaibeliek közül, ha másokra megjegyzéseket tesztek alacsony származásuk miatt. (5) Nos, melyikőtök ígérte meg nekem, hogy kinyitja előttem a kapukat, és beengedi fegyveres katonáimat a városba? Gyűlölitek és átkozzátok azokat, akik ezt megtették, és még itt sem tudjátok megállni, hogy ne szidalmazzátok őket — ennyire meg sem fordult a fejetekben ilyesmi. (6) Éppen az ő alacsony származásuk, amelyet ezek annyira kifogásolnak, a legnyomatékosabb bizonyíték arra, atyák és összeírtak, hogy senkit nem utasítottam el, aki felajánlotta szolgálatait államunknak. (7) Mielőtt Szürakuszait ostromolni kezdtem, többször is próbáltam békés megoldást találni: hol követeket küldtem, hol személyesen mentem tárgyalni. De miután követeinket nem átallották bántalmazni, magam pedig hiába találkoztam vezetőikkel a kapuknál, nem kaptam választ, végül erőszakhoz és fegyverhez folyamodtam, így foglaltam el Szürakuszait sok fáradságos küzdelem után szárazon és vízen. (8) A város elfoglalása után elszenvedett sérelmeiket pedig inkább Hannibalnak és a legyőzött karthágóiaknak kellene panaszolniuk, mint a győztes nép senazusa előtt. (9) Nem tagadom, atyák és összeírtak, hogy Szürakuszait kifosztottuk, hisz másképp hogyan tudtam volna Rómát az ott összeszedett zsákmánnyal felékesíteni?" De ha valamit egyes embereknek adtam vagy tőlük elvettem, teljes bizonyossággal tudom, hogy a hadijog és kinek-kinek egyéni érdeme szerint cselekedtem. (10) Hogy eljárásomat jóváhagyjátok-e vagy sem, atyák és összeírtak, az inkább az államot érinti, mint engem. En becsülettel teljesítettem kötelességemet, de azt már az állam érdeke kívánja, hogy ne oltsátok ki jövőbeli hadvezéreitek tettvágyát azzal, hogy az én intézkedéseimet érvénytelenítitek. (11) Most, hogy személyesen meghallgattátok a szicíliaiakat és engem egyaránt, atyák és összeírtak, együtt távozunk a templomból, hogy távollétemben a senazus akadálytalanul tanacskozhasson.’ "Így a szicíliaiakat elbocsátották, Marcellus pedig a Capitoliumra ment, hogy megkezdje a sorozást. 325
