Oldal 315 [315]
OCR
és gyújtogattak a római szövetségesek földjein. (16) Ráadásul a római sereg, amely bosszús volt, amiért vezére nem vitte magával a provinciából, és még a telet is tilos volt a városokban töltenie, hanyagul látta el a szolgálatot, és meglett volna bennük az elszántság egy lázadáshoz, csak a vezér hiányzott. (17) Ebben a nehéz helyzetben Marcus Cornelius praetor részben vigasztalassal, részben dorgálással lecsillapította a katonák indulatait, majd egytől egyig meghddolasra kényszerítette az elpártolt városokat. Ezek közül Morgantinát adta át a hispánoknak, akiket a senazus határozata alapján egy város és annak földterülete illetett meg. 22. (1) Mivel mindkét consu/ megbízatása Apuliába szólt, de most már kevésbé kellett tartani a punoktól és Hannibaltól, utasítást kaptak, hogy sorsolják ki maguk között a működési területeket: Apuliát és Makedóniát. Sulpiciusnak jutott Makedónia, így ő vette át Laevinus helyét. (2) Fulviust a választógyűlés megtartására visszahívták Rómába. Meg is tartotta a consu/választást, ahol az előválasztáson a Voturia ¢ribus ifjai Titus Manlius Torquatust és Titus Otaciliust szavazták meg consu/nak. (3) Amikor Manliushoz — minthogy kettőjük közül csak ő volt jelen — odaözönlött a tömeg szerencsét kívánni, hisz nem volt kétséges, hogy az egész nép hasonlóképpen fog szavazni, (4) ő a nagy sokaság kíséretében odalépett a consul emelvényéhez, és azt kérte tőle, hadd szólhasson hozzá néhány szót, aztán pedig hívassa vissza a szavazáson már túlesett centuriát. (5) Mindenki feszült figyelemmel várta, mi lesz a kívánsága. Ő szeme gyengeségét hozta fel mentségül, mondván: (6) Bizony arcátlan ember az a hajókormányos vagy hadvezér, aki, noha mindenben mások látására szorul, mégis elvárja, hogy őrá bízzák mások életét és javait. (7) Ezért a consul legyen szíves újraszavaztatni a Voturia íribus ifjait, és figyelmeztesse őket, hogy a consulok megválasztásakor gondoljanak az Itáliában dúló háborúra és arra, hogy az állam milyen nehéz időket él át. (8) Hiszen még szinte ott visszhangzik a fülükben az ellenség keltette csatazaj, amely néhány hónapja szinte Róma falait rázta meg. Amikor erre az egész cenzuria azt kiáltozta, hogy nem változtatnak döntésükön, és ugyanazokat fogják consulnak választani, (9) Torguatus így szólt: , Ha consul leszek, sem én nem tudom majd elviselni a ti magatartásotokat, sem ti az én uralmamat. Szavazzatok újra, és gondoljátok meg, hogy Itáliában még folyik a pun háború, és hogy ellenségeink vezére Hannibal! (10) Ekkor a centuria részben a férfiú tekintélyének, részben a körülállók elismerő morajának hatására azt kerte a consultöl, szölitsa elö a Voturia Zribusböl az öregebbek centuridjät, mert velük szeretnének tanácskozni, és az ő javaslatuk alapján szavazni a consulokra. (11) Hívták tehát a Voturia öregjeit, és időt adtak a fiataloknak, hogy a , Juh314
