Page 269 [269]
támadás. (9) Azután jelt adott a katonáknak: azok szétszéledtek, betörték az
ajtókat, és bár mindent betöltöttek a rémület és zűrzavar hangjai, tartózkodtak
a vérontástól. A rablással azonban csak akkor hagytak fel, amikor már széthord¬
ták az évszázados jólét folyamán felhalmozott összes értéket.
(10) Most már Philodémosz sem reménykedett többé segítségben, ezért
miután ígéretet kapott, hogy bántatlanul visszatérhet Epiküdészhez, kivonta
csapatait a dombról, és átadta azt a rómaiaknak. (11) Bomilkar pedig, amikor
mindenkinek a figyelmét elterelte a nagy felfordulás a város részleges elfoglalá¬
sa során, kihasználva azt az éjszakát, amelyen a római hajók a viharos szél miatt
nem horgonyozhattak kint a szabad vízen, (12) akadálytalanul kifutott a szüra¬
kuszai öbölből a nyílt tengerre 35 hajójával, 55 hajót pedig otthagyott Epikü¬
désznek és a szürakuszaibelieknek. (13) Miután értesítette a karthágóiakat
Szürakuszai válságos helyzetéről, néhány nap múlva 100 hajóval tért vissza.
Ezért, mint mondják, Epiküdész gazdagon megajándékozta Hierón kincseiből.
26.
(1) Marcellusnak az Eurüalosz elfoglalása és helyőrséggel való megerősítése után
legalább amiatt nem kellett többé aggódnia, hogy a háta mögött ellenséges
sereget bocsátanak be az erődbe, és onnan fogják zaklatni a falak közé bezárt és
mozgásukban akadályozott csapatait. (2) Ezután három, megfelelő helyeken
felállított táborral körülzárta az Akhradinát, remélve, hogy minden szükségestől
elzárhatja és teljes ínségbe döntheti az ostromlottakat. (3) Néhány napig mind¬
két fél előőrsei veszteg maradtak. Aztán váratlanul megérkezett Hippokratész
és Himilko, és most a rómaiak kerültek minden oldalról ostrom alá. (4) Hip¬
pokratész ugyanis, aki a nagy öböl mellett állította fel erődített táborát, a róma¬
iak Crispinus vezetése alatt álló régi táborát támadta meg, jelt adva az Akhradinát
tartó helyőrségnek, míg a másik irányból Epiküdész intézett kitörést Marcellus
előőrsei ellen, a karthágói hajóhad pedig a város és a római tábor között húzó¬
dó partvonalhoz evezett, hogy Marcellus ne küldhessen erősítést Crispinusnak.
(5) De az ellenséges támadásnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Crispinus
nemcsak hogy elűzte sáncai elől Hippokratészt, (6) de pánikszerűen menekülő
seregét még üldözőbe is vette, Marcellus pedig Epiküdészt kergette vissza a
városba. Úgy tűnt, ezzel a jövőre nézve is sikerült hatékonyan megelőzni a vá¬
rosbeliek váratlan kitöréseit. (7) Ráadásul kitört egy járvány is, amely mindkét
felet egyformán sújtotta," és ez nagyon is elterelte gondolataikat a háborús
tervekről. Minthogy őszre járt az idő, a vidék pedig természettől fogva egész¬
! Livius a járvány leírásában sok vonást átvesz az athéni pestisjárvány Ihuküdidész 4 pe¬
loponnészoszi háború című művében (II. 47-51.) található leírásából.
268