Oldal 168 [168]
ával szomszédos szárazföldi államot és hozzá közel eső szigetet pedig Philipposz
birodalmához csatolnak.!
34.
(1) Nagyjából ilyen feltételekkel kötött szerződést a pun fővezér és a makedón
követség. (2) Hannibal három megbízottat küldött velük, hogy a királlyal sze¬
mélyesen is megerősítsék a szerződést: Giskont, Bostart és Magont. Ugyanoda
tértek vissza, a lakinioni Héra szentélyéhez, ahol egy rejtett öbölben várt rájuk
a hajó. (3) Amikor innen kihajózva nekivágtak a nyílt tengernek, észrevették
őket a calabriai partok mellett őrszolgálatot teljesítő római hajók. (4) Valerius
Flaccus kerkuroszokat? küldött utánuk, hogy tartóztassák fel és hozzák vissza
őket. A király emberei először menekülni próbáltak, de látva, hogy a rómaiak
gyorsabbak, megadták magukat. (5) A hajóhad parancsnoka elé vitték őket, és
ennek kérdéseire, hogy kicsodák, honnan jönnek és hová tartanak, Xenophanész
ismét az egyszer már jól bevált hazugsággal hozakodott elő: Philipposz király
küldte őt a rómaiakhoz, és így jutott el Marcus Valeriushoz, de csak addig volt
biztonságos az útja, mert az ellenséges csapatokkal teli Campanián nem tudott
átjutni. (6) De Hannibal követeinek pun ruházata és külseje gyanút ébresztett
a rómaiakban, és amikor a kérdésekre feleltek, beszédmódjuk is elárulta őket.
(7) Amikor aztán kísérőiket külön-külön kihallgatták és megfenyegették, elő¬
került Hannibal Philipposznak küldött levele meg a makedón király és a pun
vezér megállapodása.
(8) Így, miután tisztába kerültek a helyzettel, legjobbnak látták, ha a foglyo¬
kat és kísérőiket a lehető leggyorsabban elszállítják Rómába a senazushoz, vagy
pedig a consulokhoz, barhol vannak is éppen. (9) Ezért kiválasztották erre a célra
az öt leggyorsabb hajót, és Lucius Valerius Antias parancsnoksága alá rendelték,
meghagyva neki, hogy a követeket az egyes hajókon elkülönítve őriztesse, és
ügyeljen, hogy ne legyen lehetőségük beszélgetni vagy bármilyen módon kom¬
munikálni egymással.
(10) Rómában éppen ebben az időben ismertette a szardíniai helyzetet a
szigetről eltávozott Aulus Cornelius Mammula. Mindenki az elpártolás és a
! A szerződés polübioszi változatában (VII. 9.), amely a Hannibal által letett szövetségi
esküt tartalmazza, a megfogalmazás jóval általánosabb, ráadásul a kölcsönös segítség¬
nyújtási kötelezettség nem a jelen háborúval, hanem az esetleges jövőbeni háborúkkal
kapcsolatban áll fenn. Ebből legalábbis annyi egyértelműen kiderül, hogy Hannibal célja
valóban nem Róma elpusztítása és Itália meghódítása volt.
? Egyes kutatók ebből a Livius-helyből kiindulva feltételezik, hogy kerkurosz neven ket
gyorsjáratú hajótípus is létezett, amelyek egyikét a kereskedelemben, a másikat katonai
célra használták.
167