Oldal 168 [168]
OCR
ával szomszédos szárazföldi államot és hozzá közel eső szigetet pedig Philipposz birodalmához csatolnak.! 34. (1) Nagyjából ilyen feltételekkel kötött szerződést a pun fővezér és a makedón követség. (2) Hannibal három megbízottat küldött velük, hogy a királlyal személyesen is megerősítsék a szerződést: Giskont, Bostart és Magont. Ugyanoda tértek vissza, a lakinioni Héra szentélyéhez, ahol egy rejtett öbölben várt rájuk a hajó. (3) Amikor innen kihajózva nekivágtak a nyílt tengernek, észrevették őket a calabriai partok mellett őrszolgálatot teljesítő római hajók. (4) Valerius Flaccus kerkuroszokat? küldött utánuk, hogy tartóztassák fel és hozzák vissza őket. A király emberei először menekülni próbáltak, de látva, hogy a rómaiak gyorsabbak, megadták magukat. (5) A hajóhad parancsnoka elé vitték őket, és ennek kérdéseire, hogy kicsodák, honnan jönnek és hová tartanak, Xenophanész ismét az egyszer már jól bevált hazugsággal hozakodott elő: Philipposz király küldte őt a rómaiakhoz, és így jutott el Marcus Valeriushoz, de csak addig volt biztonságos az útja, mert az ellenséges csapatokkal teli Campanián nem tudott átjutni. (6) De Hannibal követeinek pun ruházata és külseje gyanút ébresztett a rómaiakban, és amikor a kérdésekre feleltek, beszédmódjuk is elárulta őket. (7) Amikor aztán kísérőiket külön-külön kihallgatták és megfenyegették, előkerült Hannibal Philipposznak küldött levele meg a makedón király és a pun vezér megállapodása. (8) Így, miután tisztába kerültek a helyzettel, legjobbnak látták, ha a foglyokat és kísérőiket a lehető leggyorsabban elszállítják Rómába a senazushoz, vagy pedig a consulokhoz, barhol vannak is éppen. (9) Ezért kiválasztották erre a célra az öt leggyorsabb hajót, és Lucius Valerius Antias parancsnoksága alá rendelték, meghagyva neki, hogy a követeket az egyes hajókon elkülönítve őriztesse, és ügyeljen, hogy ne legyen lehetőségük beszélgetni vagy bármilyen módon kommunikálni egymással. (10) Rómában éppen ebben az időben ismertette a szardíniai helyzetet a szigetről eltávozott Aulus Cornelius Mammula. Mindenki az elpártolás és a ! A szerződés polübioszi változatában (VII. 9.), amely a Hannibal által letett szövetségi esküt tartalmazza, a megfogalmazás jóval általánosabb, ráadásul a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség nem a jelen háborúval, hanem az esetleges jövőbeni háborúkkal kapcsolatban áll fenn. Ebből legalábbis annyi egyértelműen kiderül, hogy Hannibal célja valóban nem Róma elpusztítása és Itália meghódítása volt. ? Egyes kutatók ebből a Livius-helyből kiindulva feltételezik, hogy kerkurosz neven ket gyorsjáratú hajótípus is létezett, amelyek egyikét a kereskedelemben, a másikat katonai célra használták. 167
