Page 311 [311]
69.
Titus Livius és Nepos Cornelius! szerint (a Gibraltári-szoros) szélessége keve¬
sebb mint hét mérföld, de a legszélesebb pontján is csak tíz.
(Plinius: Természetrajz III. 4)
70.
Az Alpok hosszúsága az Adriai-tengertől a Tirrén-tengerig Coelius szerint
10 000 mérföld, Timagenész? szerint ennél 25-tel kevesebb, a szélessége pedig
Cornelius Nepos szerint 100 mérföld, Livius szerint viszont 3000 szadion, de
mindketten más és más pontokra gondolnak.
(Plinius: Természetrajz III. 132)
71.
Ahogy Liviusnál olvashatjuk, a hadvezérek ezekkel a szavakkal fogadják oltal¬
mukba az ellenségtől érkező szökevényeket: , Bárki vagy is, most már velünk
leszel!
(Servius magyarázata Vergilius: Aeneis II. 148. sorához)
72.
Vergilius ezért! súlyos bronzot kapott jutalmul, vagyis bronzrudakat; Livius
ugyanígy , ezüstrudak" értelemben használja a , súlyos ezüst" kifejezést.
(Servius bővített magyarázata Vergilius: Aeneis VI. 861. sorához)
73.
Ezen a csúcson! állt egy város, amelyet Circeiumnak vagy Circeiinek neveztek
— Livius mindkét alakot használja.
(Servius magyarázata Vergilius: Aeneis VII. 10. sorához)
! Cornelius Nepos a köztársaságkor végén írta életrajzi és történeti műveit.
? Timagenész a Kr. e. I. században élt és alkotott. A hivatkozás valószínűleg a gallok
történetét feldolgozó munkájára utal.
3 Az Aeneis VI. énekének M. Claudius Marcellusról, Augustus korán meghalt fogadott
fiáról megemlékező sorairól (860—887) van szó.
! Az Odüsszetából ismert Kirké varázslónő lakhelyéről, Aiaié szigetéről van szó, amely
Servius szerint valójában a szárazföldhöz tartozott, csak egy mocsár választotta el tőle.
310