Oldal 310 [310]
OCR
Beilleszthetetlen töredékek 64. Livius és Sallustius mindketten arról tudósítanak, hogy a régiek kaszákkal felszerelt harci szekereket használtak. Használhattak tehát egyszerűeket is. (Servius magyarázata Vergilius: Aeneis I. 476. sorához) 65. Amikor Caesar Augustus — amint Livius elbeszéli — visszatért Britannia szigetéről,! a játékokon bejelentette a [római] népnek, hogy részben háborúk, részben baráti kapcsolatok révén immár az egész földkerekség a Római Birodalomnak van alavetve [a béke béségében]. (Aponius: Az Enekek énekékez XII. 237. 0.) 66. Ne hidd, hogy igaz az egyébként oly ékesszóló Titus Liviusnál olvasható kijelentés: , inkább nagy, mint derék lelkületű férfi." (Seneca: A haragrél I. 20. 6 — Kovacs Mihaly forditasa) 67. Titus Livius, az ékesszólás és a megbízhatóság legelső nagysága, olyan dicséretekkel magasztalta Gnaeus Pompeiust, hogy Augustus Pompeius-pártinak mondotta, de barätsäguknak ez sem ártott. Scipiót,? Afraniust, ugyanezt a Cassiust, ezt a Brutust sohasem nevezi rablóknak és gyilkosoknak, amilyen szavakkal ma illetik őket, annál többször kiváló férfiaknak. ( Tacitus: Évkönyvek IV. 34. 3 — Borzsák István fordítása nyomán) 68. Bevallom, furcsának találom, hogy Titus Livius, ez a rendkívül népszerű író azzal kezdi a Város történetét a kezdetektől tárgyaló művének egyik könyvét, hogy ő már úgyis elég hírnévre tett szert, akár abba is hagyhatta volna az egészet, ha nyugtalan lelkét nem ez a munka táplálná. Bizony úgy illett volna, hogy művét a világbíró nép, a római név, nem pedig a maga dicsőségére írja. (Plinius: Természetrajz, Előszó 16) ! Augustus valójában soha nem járt Britanniában, bár Sztrabon (Gedgraphika IV. 5. 3) tudósít arról, hogy tárgyalt Britanniából érkezett követekkel. ? O. Caecilius Metellus Scipióról, Pompeius apósáról van szó. 309
