Oldal 311 [311]
OCR
69. Titus Livius és Nepos Cornelius! szerint (a Gibraltári-szoros) szélessége kevesebb mint hét mérföld, de a legszélesebb pontján is csak tíz. (Plinius: Természetrajz III. 4) 70. Az Alpok hosszúsága az Adriai-tengertől a Tirrén-tengerig Coelius szerint 10 000 mérföld, Timagenész? szerint ennél 25-tel kevesebb, a szélessége pedig Cornelius Nepos szerint 100 mérföld, Livius szerint viszont 3000 szadion, de mindketten más és más pontokra gondolnak. (Plinius: Természetrajz III. 132) 71. Ahogy Liviusnál olvashatjuk, a hadvezérek ezekkel a szavakkal fogadják oltalmukba az ellenségtől érkező szökevényeket: , Bárki vagy is, most már velünk leszel! (Servius magyarázata Vergilius: Aeneis II. 148. sorához) 72. Vergilius ezért! súlyos bronzot kapott jutalmul, vagyis bronzrudakat; Livius ugyanígy , ezüstrudak" értelemben használja a , súlyos ezüst" kifejezést. (Servius bővített magyarázata Vergilius: Aeneis VI. 861. sorához) 73. Ezen a csúcson! állt egy város, amelyet Circeiumnak vagy Circeiinek neveztek — Livius mindkét alakot használja. (Servius magyarázata Vergilius: Aeneis VII. 10. sorához) ! Cornelius Nepos a köztársaságkor végén írta életrajzi és történeti műveit. ? Timagenész a Kr. e. I. században élt és alkotott. A hivatkozás valószínűleg a gallok történetét feldolgozó munkájára utal. 3 Az Aeneis VI. énekének M. Claudius Marcellusról, Augustus korán meghalt fogadott fiáról megemlékező sorairól (860—887) van szó. ! Az Odüsszetából ismert Kirké varázslónő lakhelyéről, Aiaié szigetéről van szó, amely Servius szerint valójában a szárazföldhöz tartozott, csak egy mocsár választotta el tőle. 310
