Page 147 [147]
fújná a szél. Úgy vették észre, hogy ennek a királynak a hozzáállása nem meg¬
bízható. De amennyire nem lehet építeni Eumenészre, Attalosz hűsége annyira
tántoríthatatlan.
21.
(1) A megbízottak meghallgatása után Lucius Aemilius bejelentette, hogy most
tesz előterjesztést a senazusban a háború ügyében. (2) A senazus úgy döntött,
hogy a nyolc légió ¢ribunusait felerészben a nép, felerészben a consulok válasszák
ki, és ebben az évben csak olyanokat választhatnak meg, akik már viseltek tiszt¬
séget. (3) Ezután Lucius Aemilius az összes katonai íribunus közül válassza ki,
hogy kiket akar a két makedóniai légió fölé rendelni. A Latin Ünnepek befeje¬
zése utan Lucius Aemilius consu/ és Gnaeus Octavius praetor, akinek a hajöhad
jutott, induljanak el hadszintertikre.— (4) Harmadiknak Lucius Anicius praetort
rendelték melléjük, aki az idegenek jogvitáinak intézését kapta; úgy döntöttek,
hogy az illíriai hadszíntéren, Lükhnidosz mellett ő váltsa fel Appius Claudiust.
(5) A sorozást Gaius Licinius consul gondjaira bízták. Utasították, hogy so¬
rozzon be a római polgárok közül 7000 gyalogost és 200 lovast, (6) a latin
szövetségeseket pedig kötelezze 7000 gyalogos és 400 lovas kiállítására; (7)
továbbá írjon Gnaeus Serviliusnak, Gallia provincia kormányzójának, hogy
sorozzon be 600 lovast. (8) Ugy rendelkeztek, hogy ezt a sereget a lehető leg¬
gyorsabban küldje át tiszttársához Makedóniába. Ezen a hadszíntéren nem lehet
több két légiónál, így azokat kell úgy feltölteni, hogy mindegyikben 6000 gya¬
logos és 300 lovas legyen; a többi gyalogost és lovast szét kell osztani a helyőr¬
ségekbe, (9) aki pedig nem alkalmas a katonai szolgálatra, azt le kell szerelni.
A szövetségesektől ezenkívül még 10 000 gyalogos és 800 lovas kiállítását
követelték. (10) Ezeket a csapatokat Anicius praetor kapta, a két 5200 gyalogost
és 300 lovast számláló légión kívül, amelyeket neki kellett átszállítania Make¬
dóniába. A hajóhad számára is soroztak 5000 főnyi legénységet. (11) Licinius
consult utasították, hogy két légióval biztosítsa a maga hadszínterét, és ezeket
erősítse meg 10 000 szövetséges gyalogossal és 600 lovassal.
22.
(1) Miután a senatus meghozta határozatait, Lucius Aemilius consul kiment a
Curiából a nép elé, és így beszélt hozzájuk:
(2) ,Ugy vettem észre, polgárok, hogy sokkal többen gratuláltak nekem akkor,
amikor a sorsolásnál Makedóniát kaptam, mint amikor consullá választottak,
vagy amikor átvettem tisztségemet. (3) Ez csakis azért történhetett, mert úgy
gondoljátok, hogy én a római nép tekintélyéhez méltó módon fejezhetem be az
oly régóta húzódó makedón háborút. Remélem, az istenek is támogatták a
146