Page 142 [142]
rómaiak nem fogadnak szót, és nem vonják ki seregüket Makedóniából, ők
majd megfontolják, milyen lépéseket tegyenek? Hogy a rhodosziak mit fon¬
tolnak meg és mit nem, azt ők tudják. (7) De a római nép Perszeusz legyőzé¬
se után, ami a közeljövőben várható, biztosan megfontolja, hogyan viszonoz¬
hatná méltóképpen minden egyes államnak a háborúban tett jó vagy rossz
szolgálatait.
(8) A követeknek azért küldtek fejenként 2000 bronzpénzt ajándékul, ők
azonban nem fogadták el.
16.
(1) Ezután felolvasták Quintus Marcius consul levelét, amelyben jelentette, hogy
a szurdokon átkelve behatolt Makedóniába; (2) itt több más vidékről is elég
élelmet gyűjtött össze télire, de az épeirosziaktól is átvett 20 000 modius búzát
és 10 000 modius árpát, azzal a feltétellel, hogy ennek az árát majd Rómában
fogják kifizetni az épeirosziak követeinek. (3) A katonáknak ruházatot kellene
küldeni Rómából, és szüksége van még úgy 200 lóra, elsősorban a numida faj¬
tára, mert ezek beszerzésére ott nincs lehetősége. — (4) A senazus határozatot
hozott, hogy mindent a consu/ levelének megfelelően kell intézni.
Gaius Sulpicius praetor megrendelte 6000 tóga, 30 000 tunika és 200 ló Ma¬
kedóniába szállítását és átadását a consul kívánsága szerint, kifizette az épeiroszi
követeknek a gabona árát, és a senazus elé vezette Onészimoszt, Püthón fiát, az
egyik előkelő makedónt.
(5) Onészimosz állandóan a békét szorgalmazta a királynak, és intette őt,
hogy amint apjának, Philipposznak élete utolsó napjáig szokása volt naponta
kétszer végigolvasni a rómaiakkal kötött szerződést, ezt a szokást ő is sűrűn
gyakorolhatná, ha nem is mindennap. (6) Miután nem tudta őt lebeszélni a
háborúról, mindenféle ürüggyel próbálta kivonni magát a dologból, hogy ne
kelljen részt vennie abban, amit nem helyesel. Végül, amikor látta, hogy már
gyanakodnak rá, sőt időről időre árulással vádolják meg a király előtt, átszökött
a rómaiakhoz, és igen hasznos segítséget nyújtott a consulnak.
(7) Amikor bevezették a Curiába, és mindezt elmondta, a senafus úgy ren¬
delkezett, hogy vegyék fel őt a szövetségesek jegyzékébe," adjanak neki szállást,
ellátást, szórakozási lehetőséget, kapjon Tarentumban 200 iugerumot a római
nép birtokában lévő állami földből, és vegyenek neki Tarentumban egy házat is.
Ennek végrehajtását Gaius Decimius praezorra bízták.
! Onészimoszt a római nép ettől kezdve vendégbarátjának tekintette: megkapta az ezzel
járó jogokat és járandóságokat, sőt átpártolásáért még házzal és földbirtokkal is jutal¬
mazták.
141