Fulviusszal, hogy engedje a törvénynek megfelelően megválasztani Gaius De¬
cimius praetor utódját.
(8) Flaccus, amikor a consu/ a senatus határozata értelmében beszélt vele, azt
válaszolta neki, hogy ő semmit sem fog tenni, ami méltatlan hozzá. A homályos
felelettel azokban, akik így akarták érteni szavait, azt a reményt keltette, hogy
enged a senatus tekintélyének. (9) A választógyűlésen azonban még hevesebben
küzdött a tisztségért, mint korábban. Megvádolta a consult és a senazust, hogy
meg akarják fosztani őt a római nép jótéteményétől, és tisztséghalmozással
vádolva gyűlöletet keltenek iránta, mintha nem lenne nyilvánvaló, hogy mihelyt
megvalasztjak praetornak, lek6sz6n az aedilisi tisztségrél.
(10) A consul látva, hogy a pályázó makacssága egyre nő, a nép jóindulata
pedig egyre inkább őfelé hajlik, feloszlatta a választógyűlést, és összehívta a
senatust. Itt nagy szótöbbséggel úgy döntöttek, hogy ha már az atyák tekintélye
ennyire nem hatott Flaccusra, a nép színe előtt kell tárgyalni vele." (11) A consul
gyűlést hívott össze, és tárgyalt Flaccusszal, de az még ekkor sem állt el szán¬
dékától. Köszönetet mondott a római népnek, hogy valahányszor alkalma nyílt
erre, oly lelkesen nyilvánította ki akaratát, hogy őt válassza praetornak; ő pedig
nem szándékozik csalódást okozni polgártársainak.
(12) Ezzel a makacs kijelentésével akkora rokonszenvet keltett, hogy kétség¬
kívül megválasztották volna praetornak, ha a consul hajlandé lett volna elfogad¬
ni a pélyäzatit. (13) À néprribunusok éles vitäba kezdtek egymässal és a consulal,
(14) míg végül a consul összehívta a senazust, amely úgy döntött, hogy mivel
Quintus Flaccus makacssaga és az emberek helytelen allasfoglalasa miatt az uj
praetor megválasztását nem lehetett a törvények szerint megejteni, a senafus úgy
látja, hogy így is van elég praetor, (15) Publius Cornelius vegye at a Varosban
mindkét féle igazságszolgáltatást, és ő rendezze meg a játékokat Apollo tiszte¬
letére.
40.
(1) Miután ezt a választást a senazus bölcsessége és erélye meghiúsította, másik,
jóval jelentősebb vetélkedés támadt, amely egyrészt fontosabb ügy körül forgott,
másrészt résztvevőinek száma és tekintélye is nagyobb volt. (2) Rendkívüli
hévvel pályázott a censori tisztségre Lucius Valerius Flaccus, Publius és Lucius
Scipio, Gnaeus Manlius Vulso és Lucius Furius Purpurio a patríciusok közül,
(3) a plebejusok közül pedig Marcus Porcius Cato, Marcus Fulvius Nobilior,
Tiberius Sempronius Longus és Marcus Sempronius Tuditanus.