száműzöttek is érkeztek, akiknek azért kellett távozniuk, mert szabadságuk
védelmében szembeszálltak a királyi helyőrséggel; ők hozták hírül, hogy nemcsak
Maróneia, de már Ainosz is Philipposz hatalmába került.
(10) Philipposz is elküldte követeit, hogy ezeket az ügyeket tisztázzák; ezek
azt bizonygatták, hogy semmi olyasmi nem történt, amire a római hadvezérek
nem adtak engedélyt. (11) Hiszen — mondták — Ihesszália, Perrhaibia és Mag¬
nészia varosai, az athaman nép és Amünandrosz éppúgy vétkesek voltak, mint
az aitélok. (12) Antiokhosz kiräly eltizése utan a consul az aitól városok ostro¬
mával volt elfoglalva, ezért Philipposzt küldte el, hogy foglalja vissza el a varos¬
okat; ő fegyverrel leigázta ezeket, és azóta engedelmesek .
(13) A senatus, mivel a király távollétében nem akart döntést hozni, követként
a helyszínre küldte Ouintus Caecilius Metellust, Marcus Baebius Tamphilust
és Tiberius Semproniust, hogy döntőbíráskodjanak ezekben a vitás ügyekben.
(14) Érkezésük után gyűlésre hívták össze a thesszáliai Tempébe az összes várost,
amelynek a királlyal vitája volt.
25.
(1) Amikor itt helyet foglaltak — a római követek mint döntőbírák, a thesszáli¬
aiak, perrhaibiaiak és athamanok egyértelműen mint vádlók, a vádak meghall¬
gatására érkezett Philipposz pedig vádlott gyanánt -, (2) a követségek vezetői,
ki-ki saját egyéniségének megfelelően és aszerint, hogy Philipposszal jó vagy
ellenséges viszonyban volt-e, élesebb vagy mérsékeltebb hangú beszédet mond¬
tak. (3) Arról folyt a vita, hogy Philippopolisz," Trikka, Phalória? és Eurümenai
a többi környező várossal együtt (4) eredetileg Ihesszáliához tartoztak-e, és az
aitólok erőszakkal foglalták-e el őket maguknak — az ugyanis köztudomású volt,
hogy Philipposz az aitóloktól vette el őket —, vagy pedig ősidőktől fogva az
aitólok városai voltak; (5) Acilius ugyanis nyilván abban a tudatban engedte át
őket a királynak, hogy ezek aitól városok voltak, és saját elhatározásukból, nem
pedig fegyveres erőszak hatására álltak az aitólok mellé. (6) Hasonló alapon folyt
a vita a perrhaibiaiak és magnésziaiak? városairól is, mert az aitólok azzal, hogy
az alkalmat kihasználva birtokukba vették őket, mindannyiuk jogi helyzetét
összezavarták.
(7) Ezekhez a vitás kérdésekhez hozzájárult még a thesszáliaiak panasza is,
hogy a király a szóban forgó városokat, ha most vissza kellene szolgáltatnia,
! Azonos Gomphoi városával.
2 Vö. XXXVI. 13. 5-6.
3 A magnésziaiak említése itt téves, és valószínűleg azon alapul, hogy Magnészia területén
is volt egy Eurümenai nevű város, amely azonban nem azonos az itt említettel.